Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1898

25 mutatkoznak. Soha sem lépnek fel a levelek a szár azon részein, a melyeknek szövetei már nincsenek embryonalis állapotban. A fejlődő levéldudoiok sorrendje legtöbb esetben acropetalis azaz a tenyésző kúphoz legközelebb eső levelek mindig a legfiatalabbak, de elég sokszor más sorrendben is fellépnek. Mig a gyökerek s a járulékos rügyek endogen származásúak, addig a levél a szár ágaihoz hasonlólag mindig exogen eredetű vagyis a tenyésző kup felületi része közvetlenül levéllé alakul. S pedig mohoknál s egyes harasztoknál a tenyésző kup egy felületi sejtjéből keletkezik a levéldudor ; kigyónyelvféláknél (Ophioglosse e), zsurlóknál (Eguisetaceae) s korpafűféléknél (Lycopodieae) a tenyésző kup felületi sejtjeinek csoportjából képződik a levéldudor, virágos növényeknél pedig a bőrnemző réteg (dermatogen) alatt fekvő irhaszövet vagy kéregnemző szövet (perilema) sejtjeinek osztódása által. A levéldudor alakja a kifejlődő levelek alkata szerint változó. Oly leveleknél, a melyek kifejlődött állapotban aránylag kis illeszkedési felülettel birnak, a levéldudor rendesen félgömb alakú ; oly leveleknél azonban, a melyek kifejlődött állapotban a szárt legnagyobb részt vagy egészen körülveszik, a levéldudor hosszúra megnyúlt alakot mutat; sőt az is előfordul, hogy egy levél vagy egy közös alap képződésére, a melyen későbben több levél lép fel, a tenyésző kup felületi szövetei gyűrű alakban

1) emelkednek ki, igy Eichler vizsgálása szerint a Platanus levélképződésénél, de gyakoribb ezen eset az örvös állású leveleknél, midőn a levelek nem egymásután fejlődnek, hanem először a gyűrű alakú dudor keletkezik, melyen azután az egyes levelek fellépnek, a levelek közt levő részek korán abbahagyják a növekedést, úgy hogy az őrv kifejlődése után ezen részek nem is vehetők észre. Az alakra nézve annyira eltérő levelek a fejlődés első stádiumában körülbelül egyenlő alakot mutatnak, a mennyiben mind egyszerű levéldudor alakjában mutatkozik. Csak ezen egyszerű alakból képződnek az összetett s bemetszett levelek egyes részei azáltal, hogy a levéldudor, miután sejtjeinek osztódása folytán a kellő nagyságot elérte, bizonyos helyeken erősebben kezd nőni, más helyeken pedig abbahagyja a növekedést. Tehát a levél minden része egyszerű alakból különböző növekedési folyamat folytán keletkezik, nem pedig úg}% hogy kezdetben egy teljes alak képződik, a mely későbben bemetszések által részekre oszlik. K. Goebel: „Entwicklungsgeschichte des Laubsprosses" Encykl cl.Naturw. Handbuch d. Botanik III. Bd. pag. 214,