Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1898

13 (Rurnex acetosa) azonkívül előfordul egyes pálma fajoknál is. (Desmoncus, Bactris). A második járulékos részt a pálhák vagy melléklevelek képezik; ezek a levél tövének rendesen kétoldalú, levélszerű kiágazásai, a melyek legtöbb esetben kisebbek, mint a legelek s változó tulajdonságúak. Különösen a tulajdonképeni levélbüvelylyel nem bíró leveleknél fordulnak elő, néha azonban mégis a levélbüvelylyel együtt is fellépnek, mint a rózsánál, lóherénél s néhány más növénynél és ekkor a pálhák úgy tűnnek fel, mintha a hüvely csúcsán fogak volnának. A pálhák állományukra s egyébb tulajdonságukra nézve sokszor megegyeznek a levéllemezzel. Zöld szinűek, állandóan megmaradók, erezetre s szélük alkotására nézve teljesen egyezők a lemezzel a mezei ibolyánál (Viola tricolor) s számos más ibolya fajnál; néha tetemes nagyságúak (borsónál); néha a levelek helyét pótolják s a növénynek egyel len phyllomszerű részét képezik, így a leveletlen bükkönynél (Latyrus aphaca), melynél az igazi levelek kapaszkodó kacsokká változtak. Legtöbb esetben azonban pikkelyes vagy hártyanemű, szintelen vagy különbözően — de soha zölden — színezett, halavány részek, a melyek korán, rendesen már a rügyek fakadása alkalmával lehullanak; így a bükknél, szilfánál, hársfánál, stb. Három féle pálhát különböztetünk meg: szabadon álló pálhák, (stipulae liberae) midőn a levélnyél bal s jobb oldalán foglalnak helyet, de sein a levélnyéllel, sem egymással nem nőnek össze; (borsónál, stb.) ránőtt pálhák, (st. adnatae) midőn egyik szélükkel a levélnyéllel összenőnek; (rózsa, lóhere, stb.) összenőtt pálhák, (st. connatae) midőn egymás felé fordított széleikkel összenőnek és itt többféle esetett kell megkülönböztetnünk. Ha váltakozó levélállásnál két pálhának a levél felé fordított széle összenő, úgy a pálhák st. axillares vagy st. interpetiolares-nek neveztetnek, mert a levélnyél s a szár közt foglalnak helyet, mint az úszó fűnél (Potamogeton) látjuk; ha a pálhák ilyenkor másik széleikkel is összenőnek, úgy tölcsér alakú szervet képeznek, mint a kaucsuk fügénél (Ficus elastica), a hol ezen tölcsér alakú szerv csak a legfelsőbb levélnél van s a rügyet boritja addig, mig a legközelebbi levél létrehozatik. Az átellenes levélállásnál a pálhák rendesen össze vannak nőve, még pedig úgy, hogy két egymás felé fordított s különböző levelekhez tartozó pálha egy levélképletté nő össze s ennek következtében négy pálhalevélből látszólag két pálhalevél le^z, a melyek átellenesek s a két főlevéllel keresztben állanak. Ez az eset