Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1898

14 előfordul a komlónál (Humulus lupulus), továbbá külömböző alakban föllép ez a viszony a buzérféléknél (Rubiaceae), melyeknél az átellenes levelek pálhákkal vannak ellátva, így a szagos müge (Asperula odorata), Galium Silvestre, s Rubia tinctorum pálhái nagyságra s alkatra nézve megegyeznek a levelekkel, úgy hogy azokkal különböző tagu örvöt (csillagot) képeznek, a honnét ezt az alcsaládot stellatae-nek is nevezik. De az igazi leveleket azért mindig fel lehet ismerni, még akkor is, ha a pálhák teljesen megegyeznek velük, mert a pálhalevelek honaljában soha sem képződik rügy. A mi végre a pálhák rendeltetését illeti, megjegyzendő, hogy sok esetben még nem sikerült életműködésükkel tisztába jönni. Főműködésiik azonban mindenesetre abban áll, hogy a még nagyon gyenge levéllemezeket a túlságos erős fény ellen védelmezzék s a derült éjjeleken beálló túlságos hősugárzást akadályozzák. Sok esetben a pálhák a riigypikkelyeket pótolják, mint ezt különösen a fügeféléknél látjuk. Ha a pálháknak csak ilyen védelmi rendeltetésük van, ugy ha ezen védelemre többé szükség nincs, lehullanak. Ha azonban a pálhák állandóan megmaradnak, zöld szövet kkel bírnak, akkor természetesen életműködésük is más, a mennyiben ilyenkor a pálhák is ugy mint a levelek szerve; len táplálékból szerves anyagokat készítenek. III. A levelek illeszkedése. A legtöbb levélnél nyelet s lemezt lehet látni, de azért vannak esetek, midőn a levéllemez nyeletlenül közvetetlenűl a szárból indúl ki és az ilyen levél üllő levélnek (f. sessile) neveztetik. Ha az üllő levelek átellenes keresztezett levélállást mutatnak, ugy az egyes levélpárak alapi részei összenőhetnek egymással s látszólag egy levelet alkotnak, a mely a szárt körülveszi, ez a levél azután összenőtt levélnek (f. connatum) neveztetik, így a jerikói loncznál ; (Lonicera capr fulium) de ettől meg kell különböztetni az átnőtt levelet (f. perfoliatum), midőn az üllő levélnek szélei a szár azon oldalán, mely az illeszkedési helylyel szemközt fekszik, nőttek össze, igy a buvákfűnél

1) (Bupleurum rotundifolium). A legtöbb levélnek azonban van nyele s ezek általában nyeles leveleknek (f. petiolatum) neveztetnek. A nyél a legtöbb esetben a ') O. Drude (Encykl d. Bot I. Bd. pag. 651.) nein tesz külömbséget átnőtt s összenőtt levelek közt, hanem csak átnőtt levelet ismer, a mely azonban vagy két vagy egy levél alapi részeinek összeuővése folytán keletkezhetik.