Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1898

in a melyet a levélallásokat kifejező törtek értekei bármennyire is folytassuk a törtek sorát, a természetben mathematikai pontossággal soha sem érnek el. Ezen ideális nyugalmi állapottól való legnagyobb eltérés 42° 29' 32" s e mellett a levelek az 1/

2 állásbajutnak. Az 1/

3 állásnál az eltérés 17° 30' 28"; a 2/

5 állásnál az eltérés 6° 29' 32"; a 3/

8 állásnál pedig 2° 29' 32". Tovább menve az eltérés kisebbedése annyival lassul, a mennyivel föltiinőbb volta csökkentés a kezdetben, míg végre észrevét lenné lesz. Mindezekből a gyakorlati életre azon nevezetes eredmény következik, hogy a széthajlás meghatározásának csak eddig van értelme, míg az említett periodikus tört alacsony kezdő értékeiről van szó. A levélállásoknál mutatkozó geometriai szabályszerűségek mindig nag}' érdekeltségnek tárgyát képezték; jelenleg azonban mind azon spekulatiók, melyeket egykoron különösen a csigavonalokhoz fűztek, már kellő határok közé szoritattak, s csak azon összefüggés képezi a kutatás tárgyát, a mely a levélállásoknál előforduló csodálatos viszonyok s a növény élete közt van, a mely összefüggésről későbben részletesen lesz szó. Az ok, hogy miért vannak a levelek minden növényfajnál már a rügyekben a legkedvezőbb, életműködésüknek legjobban megfelelő helyzetben, csak a protoplasma specifikus szerkezetében kereshető.

1) Valamint a só oldatokból kristályok képződnek, a melyek a feloldott só különféleségének megfelelően majd hatoldalu, majd háromoldalú élekkel vannak ellátva és mindig megfelelő egyenlő élszögeket mutatnak, ugy a növekedő sejtekben is határvonalok keletkeznek, melyek által a sejt teste tagozódik, osztódik és ezen határvonalok a legkölönfélébb növényfajoknál helyzetre s alakra nézve nem kevésbbé vannak meghatározva, mint a só oldatból képződő kristályok élei s élszögei. De a mi áll egy sejre nézve az áll a sejtcsoportokra, sejtszövetekre, a növekedő riigyre, a levelekkel ellátott szárra, sőt az egész növényre nézve is. A levél illeszkedési helye tehát korántsem a véletlenség műve, hanem az illető növény protoplasmájának molecularis alkotásától és összetételétől függ; hogy ha tehát a blikknek ágain a levelek mindig 2/

5 állásban fordulnak elő, ugy ezen elhelyezkedés állandósága nem kevésbbé csodálatos, mint egy timsó oktaéder élszögeinek állandósága. Megjegyzendő, hogy a sejteknek geometriai elrendezkedése egyszerű hosszura nyúlt szöveteknél teljesen hasonlít a leveleknek a szaron való elrendezéséhez; így a füvek hajszerű csuA. Kemer i. m. 375 1.