Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1898

11 csain a sejtek szépen megtartják az 1/

3 állást. A szár tovább növekedő tenyész kúpjának minden sejtjéből uj válaszfalak fellépése által sejtcsoportok keletkeznek és ha ezen folyton osztódó sejtek helyzete geometriailag meg van határozva, ugy a sejtekből keletkező s a zárt fölépitő sejtcsoportok elhelyezkedése is szükségképpen geometriailag meg van állapítva. Föltéve most már, hogy minden sejtcsoportból egy levél keletkezik, ugy a levelek elosztása a száron csak ismétlése a szár tovább növekedő tenyészkupján levő sejtek eloszlásának. A legegyszerűbb levelekkel ellátott száraknál, t. i. a mohok

1) s harasztok

2) szárainál, ezen összefüggés elég világos, mert ezeknél a levélállás a tenyészkup osztódásának szükségképeni következménye. A mohoknál u. i. minden leánysejtből, (szeletsejt) a mely az anyasejttől elválasztatik, levél keletkezik s a hol most már az anyasejtben a válaszfalak felváltva egymással szemben állanak, ott 1j

2 vagy átellenes levélállás keletkezik; ha 3 válaszfal lép fel, a melyek a három oldalú anyasejt oldalaival párhuzamosak, ugy 1/

3 levélállás keletkezik ; ha ezen falak azonban nem párhuzamosak a háromoldalú anyasejt oldalaival, akkor más s más levélállások keletkezhetnek. Az összetettebb növényeknél a tenyésző kup sejtjeinek elhelyezkedése s a levélállás közti összefüggés már nehezebben mutatható ki, mert itt a levelek állása nem vezethető vissza a csucssejt osztódására ; a csucssejt ezeknél már nem egyetlen sejt, hanem egynemű kis sejtü szövetből áll, a mely tovább növekszik s oldalvást hozza létre a levéldombokat. Mindazonáltal valószínű, hogy itt is ugy a sejtek, mint a kifejlődött levelek elhelyezkedése ugyanazon sj'mmetriai törvényeknek hódolnak. Azon körülményből, hogy a rügyekben általában a levélállások legegyszerűbb esetei — 1/

3 állás a leggyakoribb — fordulnak elő, következtetik, hogy az eredeti levélállások száma nagyon csekély s hogy a nagyon változatos s összebonyolított levélállások az egyes szán észletek növekedésük alkalmával való elcsavarodása folytán keletkeznek s hogy annál összetettebb a levélállás, minél csekélyebb egy-egy bütyökköznek elcsavarodása.

3) !) Dr. L. Rabenhorst's : Krypt. Flóra. IV. Bd. I. Abth. pag. 4—25. 2) U. o. III. Bd. pag. 9—23. 3) Keruer i. m. I. Bd. pag. 377. és Dr. J. Leunis : Synopsis d. Pflanzen-Kunde I. Bd. pag. 30—35,