Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1897

41 még idáig nincsen. Valószínű, hogy a képek legnagyobb része al fresco festésű; a temperafestés, úgy látszik, csak alárendelt sze­repet játszott és csak egyes esetekben mint kisegítő szolgált. Az enkaustika egyáltalában nem fordúl elő. A festménynyel közeli rokonságban van a mozaik, csakhogy ez utóbbinál a művész feladata csupán arra szorítkozik, hogy el­készíti a szines vázlatot s megállapítja a hozzáillő koczkákat, de a kép elkészítése a kézművesek feladata, kik a koczkák összeil­lesztésének lassú és fáradságos munkáját végzik. A mozaik elne­vezését a latin opus musivumból származtatják. Eredetileg nem volt az más, mint a szoba padlóját borító szőnyegnek utánzata ; Galambok. Mozaik. kiindult, miként a szőnyeg, az egyenes vonalú geometriai diszít­ményböl, ezt követte a görbe vonal, majd a virág, végre állatok és emberek ábrázolása. A leghíresebb mozaikművé sz Sosos v olt. Ez Pergamumban valamelyik Attalida alatt a *söpretien szobát« (oîxoç dad(,íütosJ készítette, vagyis szobát oly mozaikpadlóval, mely csontot és mindenféle ételmaradékot ábrázolt, a miket a régiek ebéd alatt egyszerűen csak ledobtak a padlóra és ebéd után a cselédség kisöpört. Ilyen »söpretlen szoba« egy a hulladékok között lakmározó egérrel, a laterani muzeumban látható, készítője bizonyos Herakleitos volt. Sosos söpretlen szobájának egyik rész­lete volt a vizzel telt edényen ülö négy galamb. Ennek több

Next

/
Thumbnails
Contents