Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1897

42 másolata maradt reánk, a legszebb a capitoliumi, melyet Hadrianusnak Tivoli melletti villájában találtak. Az egyik galamb iszik s fejével árnyékot vet a vizre, egy másik tollászkodik, a harmadik kinyújtja szárnyait, a negyedik tétlenül ülve hátranéz. Mozaikban készített jelenetekről is olvasunk; Athenaios szerint II. Hieron, Syracusae zsarnoka, IV. Ptolemaeus, egyiptomi király számára ajándékul egy hajót építtetett, melyben a padlók mozaikja az Ilias jeleneteit ábrázolta. A római császárság idejében mind általánosabb lett a mozaik divatja; a merre a rómaiak uralmukat kiterjesztették, mindenütt régi mozaik nyomaira akadunk. A későbbi fényűzés már nem érte be a padlómozaikkal, hanem ezen technikát a falra és a menyezetre is átvitte. A mozaik készítésénél a kővetkező volt az eljárás : a mozaikkal kirakandó alapra, úgy, mint a frescofestésnél, több réteg mindinkább finomodó czementet és ragaszt raktak, eböe azután a minta szerint belenyomták a koczka- vagy rudacska-alakú kis márvány- vagy üveg-darabot. Miután az összekötő anyag megszáradt és megkeményedett, a fölszint simára csiszolták ; ily módon a padló egységes, port és nedvességet egyaránt kizáró, kemény masszát alkotott, mely századok romboló behatásaival daczolva, most is épségben megvan. Minden mozaik megkívánja, hogy bizonyos távolságból nézzük, hogy teljes szépségében érvényesülhessen; de természetes dolog, hogy a festmény színeinek finom átmenetét, egybeolvadását és árnyalatait soha semmiféle mozaik el nem érheti. A leghíresebb római mozaik az úgynevezett Sándorcsata, melyet 1831-ben Pompejiben a casa del Fauno peristyliumában találtak, jelenleg a nápolyi muzeumban látható. Körülbelül 7 méter magas és 17 méter széles. Alakjai mintegy 3/

4 életnagyságúak; kár, hogy a kép egy része meg van rongálva. Az Issos melletti csatát ábrázolja^ még pedig az eldöntés pillanatában. Egy vén fa, melyet a hideg novemberi szél lombjától megfosztott, két nem egyenlő Mozaik.