Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1897

20 Bolsenából, mintegy 2000 szobrot vittek el 264-ben a rómaiak; valószínűleg voltak köztük kisebbek és nagyobbak. Nem a művészet iránt való lelkesedésből, vagy talán kapzsiságból vitték el — legalább kezdetben — a legyőzött városok szent szobrait; az a babonás ihit sarkalta őket erre, hogy valamely város biztonsága, jóléte vedő steneinek jelenlétéhez van kötve és ha ezeket elviszik, új gazdáikhoz pártolnak át. Camillus, midőn Veji városát ostromolta, ünnepiesen fölszólította Junót, Veji védő istenasszonyát, hagyja el addigi lakóelyét ; templomot is igért neki és ugyanazt a tiszteletet, melyben a Római ház belseje. vejibeliek részesítették. A város bevétele után kiválasztott római ifjak a szobrot nagy tisztelettel talapzatáról leemelték, elvitték Rómába és ott Camillus az Aventinuson új templomot épített számára. E hitet más régi népeknél is megtaláljuk. Diomedes és Odysseus belopódzanak Trójába és elrabolják Pallas szobrát, mert a jóslat szerint a görögök Tróját mindaddig be nem vehetik, míg azt a Palladium ótalmazza. Ugyanilyen vallási okból vitte el Xerxes Görögországból a brauroni Artemis szent szobrát, Miletusból Apollóét. Az etruszk városok kifosztogatása azonban csak bevezetés volt. Utánuk következtek Alsó-Itália, Sicilia, Görögország, Macedónia