Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1897

21 és Kis-Ázsia városai. Ma

r

cellus Syracusae bevétele után, 212-ben, először szállított Rómába görög szobrokat. Miután azokat diadalmenetén a városban körülhordozta, Honos és Virtus templomát díszítette velők. A népnek nagyon megtetszettek a görög remekek, melyek szépségével az etruszk szobrok meg nem mérkőzhettek. Z. Quinctius Flaminius a macedón Fülöp legyőzése után, 194-ben Kr. e., három napig tartó diadalmenetének első napján az istenek márvány és bronz szobraival, másodikán drága edényekkel megrakott kocsik vonultak föl. Scipio Asiaticus, a büszke Antiochus legyőzése után Sardesbó'l és Kis-Azsia más városaiból tömérdek aranyon és ezüstön kivül 134 szobrot szobrot vitt Rómába. M. Fulvius Nobilior az aetolok ellen viselt háborúban, 189-ben, Ambrakiában, Pyrrhus A Romulust és Remust szoptató farkas. Bronz roü. egykori székvárosában, 285 bronz és 230 márvány szobrot zsákmányolt. Minden újabb diadalmenet túltett a megelőzőn. így L. Aemilius Paullusnak Macedónia leigázása útán 167-ben tartott diadalmenete még Quinctiusénál is íényesebb volt. 250 kocsin vitték az aranyból, márványból és elefántcsontból való szobrokat és a festményeket. Nem kevesebb, mint 70 várost fosztott ki Aemilius és még sem vitt el mindent, mert Q. Caecilius M

etel

lus Macédoniens, a ki 19 évvel utóbb legyőzte az ál-Fülöpöt, ugyanezen országból (Dionból) elvitte azt a 25 lovas szobrot, melyeket Nagy Sándor Lysippos által érczből készíttetett azon 25 lovas testőre emlékére, a kik a Granikos melletti ütközetben elestek. Mummius a gazdag K

orinthust teljesen kifosztotta. Sull

a a Mithridates ellen viselt háborúban Olympiát, Epidaurost, „JDelphit és