Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1896

32 cuticul'j, viasz stb. — részint a párolgás előmozdítására, részint a túlságos párolgás gyöngítésére szolgálnak. Mindezen berendezések a viz alatt élö növényeknél hiányzanak, mert feleslegesek, a mennyiben ezen növények a vizet és a vizben oldott anyagokat testük bármely részén fölvehetik. A szabad levegővel érintkező növények párolgása számos körülménytől függ, a melyek a párolgást részint csökkentik, részint nagyobbítják. Természetes dz>log, hogy a párolgás szoros összefüggésben van a föld víztartalmával s mind azon körülményekkel, a melyek a gyökerekkel történő viz fölvételre befolyást gyakorolnak. A talaj sülyedö víztartalmával csökken a párolgás nagysága is. Megjegyzendő, hogy a gyökerektől felvett vízmennyiség és igy a kipárolgás foka is, mindig a folyadékban általában feloldott anyagok mennyiségétől, tehát annak sűrűségétől függ. Minél sürübb az oldat, a melyből valamely növény vizet merít, annál kevesebbet vehet föl belőle és. evvel kapcsolatban annál kisebb lesz a kipárolgása is. A feloldott anyagok concentratiói foka is befolyást gyakorol a párolgásra ; az igen hígított savak — 015—0"3°/

o savtartalom — lassítják, a hígított ;:lkáliák ellenben gyorsítják a párolgást A párolgás gyengítése akkor is beáll, ha a gyökerek viz helyett többféle sót tartalmazó oldatot szívnak fel és ez oka azon sajátságos körülménynek, hogy jól trágyázott földben élö növényeknél csekélyebb a párolgás, mint a rossz földben élö növényeknél. A párolgás nemcsak a talaj víztartalmától, hanem a levegő nedvességi fokától is függ Minél csekélyebb a levegő víztartalma, annál erélyesebb a párolgás és ellenkezőleg a levegő nedvességének növekedésével fogy a párolgás. A növények páratelt levegőben csakhamar megbetegednek és elhalnak, még akkor is, ha különben az élethez szükséges feltételek megvannak. Mind a mellett a páratelt levegőben levő növények is csekély mértékben párolognak, mert a különböző proc íssusoknál szabaddá lett meleg a növény testének hőmérsékletét kissé emeli s ennek következtében a növény teste melegebb, mint a tetemes vizpáramennyiséget tartalmazó levegő hőmérséklete és azért a növénytestintercellulár (sejt közti) üregeiben a vízgőz nagyobb feszültséget mutat, mint a körülvevő levegő vízgőze. Ennek következtében a növény vízgőze a szájnyílásokon keresztül távozik s a növény testén kivül azonnal vízzé változik.