Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1896
30 nek neveztetik.') Az intramolecularis légzésnél a szénsav tisztán a szerves anyagok moleculáiból képződik. A mi az intramolecularis légzés energiáját illeti, Borodin 2) azt találta, hogy az első órákban az elbocsátott szénsav mennyisége körülbelül megegyez a közönséges légzésnél elbocsátott szénsav mennyiségével, de későbben tetemesen csökken, a mi világos bizonyiték, hogy az intramolecularis légzés rend ellenes állapot, ehhez járul még azon körülmény, hogy az intramolecularis légzés az életműködéseket soha sem képes fentartani. A nap fénye, a mely az assimilationál elkerülhetetlenül szükséges, a légzés folyamatánál nem kívántatik meg, mert még teljes sötétségben is lélegzenek a levelek; mind a mellett közvetett befolyást gyakorol a fény a légzésre, hisz a fény befolyása alatt képződnek az assimilatio folyamatánál azon anyagok, a melyek a légzés folyamatánál szerepelnek. A légzés folytán a szerves anyagok egy része oxydálódik az oxydatio folytán szénsav és viz keletkezik és hő fejlődik, épen ugy, mint az állati test melege is légzés által keletkezik. Néha a légzés a hőfejlesztésen kivül még phosphorescentiát is idéz elő (Agaricus melleus). A növény testének melege a légzésnél fejlődő hő daczára nem emelkedik magasra, hanem rendesen a környezet hőmérsékletével egyezik, sőt sokszor még annál is csekélyebb. Ennek oka a növénytest terjedelménél fogva elég tetemes hő kisugárzás és első sorban a párolgás, a mely berendezések a növény, főleg a levelek melegét nagyban csökkentik. Ebből látjuk, hogy a levelek élettani működései szép összefüggésben vannak egymással ; az assimilatio a légzésre szükséges anyagokat hozza létre, a párolgás a légzés folyamatánál fejlődő meleget csökkenti és az assimilatio szerveihez szállítja a szükséges vizet és a vizben feloldott sókat. Ezen a növény táplálkozására fontos harmadik működéssel kell még behatóan foglalkozni. III. A levelek párolgása (transpiratio). A párolgás különös fontossággal van a táplálkozás folyamatára, mert a gyökerektől fölfelé tartó, feloldott tápláló anyagokkal terhelt vizáramot megindítja. A viz a növény testében nevezetes ') I'elüger fetWie fel. Bikával leli ugyan kísérletet ; a béka oxygen ilienles levegőben 11 óráig élt és szénsavat bocsátott el. J. Wortmann. i. m. 503. 1. J) Borodin. Just's bot. Jahresbericht. 1875. pag. 880.