Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1896
29 respiratio — egymást kiegészíti és a növény életbe maradásához okvetetlenül szükséges. 1) Légzés nélkül az assimilatio által keletkezett anyagok hasznavehetetlenek volnának, a mennyiben ezen anyagok átváltoztatása és elszállítása csak légzés mellett történhetik. A légzés azonban korántsem a levelek kizárólagos tulajdonsága, mert a növénynek minden a levegővel érintkező része — magvak, gumók, hagymák, szár, bimbók, viráglevelek, gyümölcs — lélegzik azaz oxygent vesz fel és szénsavat bocsát ki. A növény különböző részei szerint változó a légzés is. A fejlődésben levő fiatal részek erösebben lélegzenek, mint a kifejlődött részek ; a Chlorophyll nélküli viráglevelek erösebben lélegzenek, mint a lomblevelek; hasonlóképen a föld alatti részek erösebben lélegzenek, mint a szárrészletek. A lélegzés folyamatát már Ingenhous 2) ismerte és épen ezen ellentétes működés hozta zavarba az assimilatio eszméletének megalapítóját. Saussure a lélegzés folyamatát már határozottan ismerte és az assimilatio folyamatától elválasztva kutatta. Utána Liebig a légzést egyáltalában tagadta, végre Sachs »Experimentál Physiologie« czimü müvében a zavart megszüntette. A chlorophyllal ellátott növényrészekben, főleg a lomblevelekben, csak sötétségben megy végbe észrevehetően a légzés, mert a világosságon a sokkal erösebb assimilatio miatt nem igen vehető o o <_> észre, de azért mind a két folyamat egy időben is észlelhető és ki is mutatható. A légzés alap feltétele a szabad oxygen jelenléte ; oxygenmentes levegőben a növény épen ugy, mint az állat, rövid idő alatt megfullad, mert a chemiai folyamatok és molecularis mozgások, melyekből a növény élete áll, csak addig lehetségesek, mig a levegő szabad oxygenje a növény testébe hatolhat. Mihelyest oxygen mentes levegőbe hozzuk a növényt, azonnal szünetelnek az életműködések, de ha rövid idő múlva a növény ismét oxygent kap, az életműködések újból megindulnak, csak a hosszabb ideig tartó oxygen elvonással jár a biztos halál. Sajátságos jelenség, hogy a növények oxygen mentes levegőben bizonyos időig szénsavat lélegzenek ki ; ez a légzés megkülönböztetésül a közönséges légzéstől vagyis az u. n. normal légzéstől, intramolecularis légzés') »Athmung.» Just's bot. Jahresbericht 1SS8. I. Aluh. pag. 61. 2) J. Wort mann : »Uber die Beziehung d. intramolecularen zur normalen Athmung d. Pflanzen. • Arbeiten d. bot. Inst. Würzburg. II. Bd. pag. 500.
