Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1896

11 csak a viráglevelek alsó felületén találhatók

1) és ezek mindig nélkülözik a záró s nyitó képességet. Hosszabb lefolyású a szájnyilások képződése ott, a hol az anyasejt oszlása nem vezet egyenesen zárósejtek képződésére, hanem előbb u. n. bevezető vagy előkészítő sejtek lépnek fel, a melyek ugy keletkeznek, hogy az anyasejtben a válaszfalak ugy jelennek meg, mint a hárommetszetü csucssejtnél. A külső nagyobb sejtek előkészítő sejtek maradnak, a belső sejt pedig a zárósejtek anyasejtjévé alakul. Említést érdemelnek még a májmohok

2) (Marchantiae) szájnyílásai, a melyek az eddig emiitett szájnyílásoktól lényegesen különböznek. A mohok közt egyedül a Marchantiaknál találunk szájnyílásokat s pedig a szalag alakú, lapos, dichotomosan elágazó telep alsó oldalán, többnyire egy vagy két sorban elhelyezett pikkelyeken, a melyeket leveleknek kell vennünk. Ezen szájnyílások mindig csatornát képeznek, a mely több egymás fölött elhelyezett sejtgyürüvel van körülvéve ; a mozgási képesség azonban, az eddigi tapasztalatok után ítélve mindig hiányzik. A szájnyílások képezvén az epidermis egyedüli nyílásait, sokszor cseppfolyós anyagok kivezetésére is használtatnak. Ide tartoznak első sorban a tökéletesebb szervezetű Phanerogamoknál (Tropaeolum május) előforduló viz porusok vagy vizrések, a melyek a vízcseppek kibocsátására szolgálnak. Szerkezetük különben teljesen megegyezik a szájnyílások szerkezetével, kivéve a mozgási képességet, a melyet a legtöbb működést cserélt szájnyílás elveszt. A vizrések mindig az edénynyalábok végződése fölött vagy a levél szélén a levélfogak végpontjain találhatók, számos pozsgafélénél (Crassulaceae) s vajfüfélénél (Saxifrageae) a levél felületén levő mélyedésekben foglalnak helyet, és a Saxifraga fajoknál a kiválasztott viz nagy mennyiségű szénsavas meszet tartalmaz. Másodsorban ide tartoznak a tűlevelűek (Coniferae) leveleinek gyantát elbocsátó nyílásai. Mindezen leveleken s más növényi részeken -— nectariumokon s gyümölcsön — előforduló s nem légzésre szolgáló nyílásokat régente tévesen börmirigyeknek

3) nevezték. ') M. Waldner : »Uèber eigentümliche Oeffnungen in d. Oberhaut d. Blumenblätter von Franciscea macrantha Pohl." Sitzung^b. d. math. naturw. Cl. d. k. Akad. d. Wiss. Wien LXXYII. Bd. 1878. pag. 318. 2) Leitgeb: »Die Athemöffnungen d. Marchantiaceen

.* Sitzungsb. d. math. naturw. Cl. d. k. Akad. d. Wiss. Wien. LXXXL Bd. I. Abth. 1880. pag. 40. n) G. Licopoli : »Die Spaltöffnungen und die Drüsen der Pflanzen". Bot. Jahresbericht vL. Just. 1879. pag. 35.