Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1896

12 A szájnyílások, a mint rendeltetésükből következik, a növénynek a levegővel érintkező helyein lépnek fel s itt is csak ugy, ha az epidermis alatt fekvő szövet sejtközökben gazdag. A gyökereken kivül nincs ugy szólván növényrész, a melyen szájnyílásokat nem találtak volna; legnagyobb számmal azonban mégis a lombleveleken fordulnak elő s pedig vagy mind a két o.ldalon vagy csak az egyikén. Merőlegesen álló leveleknél mindkét oldalon körülbelül egyenlő számmal fordulnak elő a szájnyílások, (kardos levelű liliom, Amaryllis formosa s más hagymás növényeknél) hasonlóképen azon növények leveleinél is, a melyek ingerlés folytán helyzetüket megváltoztatják (Mimosa pudica s rokon tulajdonságú növények). Vizén uszó növényeknél — uszányfü, (Potamogeton natans) békatutaj (Hydrocharis Morsus ranae), sárga tavi rózsa (Nuphar luteum), fehér tavi rózsa (Nymphaea alba), s Victoria regia — a levelek felső oldalán nagy számmal láthatók a szájnyílások, de az alsó oldalon teljesen hiányzanak. Az emiitett leveleken kivül a többinél rendesen a levél alsó felületén lépnek fel a szájnyílások. A mi a szájnyílások számát illeti, általában áll az a szabály, hogy a szárazság növekedésével a szájnyílások száma fogy, mind a mellett a szájnyílások száma nem mindig függ a nedvességi körülményektől, mert a különböző szerkezet szerint egy szájnyílás sokszor annyi munkát végezhet, mint más növényeknél kettő vagy három, sőt több szájnyílás. Minél erösebb a transpiratio, minél jelentékenyebb a légkörből Chlorophyll segélyével fölvett s szétbontott szénsav mennyisége, annál nagyobb a szájnyílások száma. A szájnyílások kicsinységét azok száma pótolja

1); lombleveleken, különösen a levél alsó oldalán 1 mm

2 területen legtöbb esetben 40—100 szájnyílás van, igen gyakran 100—300, néha G00—700, sőt több is található A maximum Weisz szerint az olajfa (Olea europea) leveleinek alsó oldalán 1 mm

2 területen 675; Unger a karórépa (Brassica Rapa) levelein 1 mm

2 területen 716 szájnyílást számlált. Feltűnő kevés szájnyílás van a kövi rózsa (Sempervivum tectorum) és a szaka (Sedum acre) levelein, a mennyiben 1 mm

2 területen átlag csak 10—20 szájnyílás van. A szájnyílásokon kivül az epidermis még számos változatos képletet hoz létre (epidermoidalis képletek), a melyek az epider') J. Sachs: «Vorlesungen über Pflanzen-Physiologie«, pag. 141. és Dr. G. Haberlandt in Encykl. d- Naturw. Handbuch d. Bot. II. Bd. pag. 688.