Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1893

— - 28 - — láthatók. A rom megtekintése után a kilátásban gyönyörködtünk. A sziget déli részében a magas Oros hegyet (451 m.) láttuk meredezni, az egész saroni öbölnek ez a legkimagaslóbb pontja. Szemünk befutotta a saroni öböl nagy részét; keletre - Attikát láttuk le egészen a Sunion hegyfokig, éjszakra Salamist, Megarát. Ismét lemenvén a parthoz, a társaknak egy részét vidáman a vizben lubickolni láttuk, javában fürdöttek. Némelyik főnt sem volt a hegyen, hanem csak amúgy alulról nézve hagyta helybe a romot. Pasteiner biztató kiáltásainak, hogy fürödjem meg én is, nem tudtam sokáig ellentállani. Mikor is. lesz megint alkalmam Aegina szigetén, Athena temploma alatt, a szabad tenger kristálytiszta vizében megfürdenem ! Közelben barlang volt, azt fölavattam vetkőző kabinná, azután én is a fürdötársaság közé vegyültem. Már a többi csónak mind visszatért volt a hajóhoz, mikor végre mi is a visszatérésre gondoltunk, alig tudva megválni a fölséges fürdőtől, mely különben egy leptonunkba sem került. A hajón nagy vigságot találtunk, lent az ebédlőben magas hullámokat vetett már a jó kedv a kedves útitársak között. Mi későn jöttek fönt a födélzeten költöttük el kitűnő étvágygyal a még megmaradt hidegsültet. Visszafelé nem mentünk egyenesen haza, hanem a derék görög kapitány szives volt a kirándulás programmját egy ránk nézve igen érdekes részlettel megtoldani, a mennyiben elvitt a hires salamisi ütközet színhelyére. Egyenesen tehát éjszaknak a zord Salamis felé tartottunk. Keleti partja mellett elhaladva, a kis Psyttaleia (most Lipsokutali) szigethez értünk. E csöpp sziget a salamisi ütközetben szintén játszott szerepet. Herodotosnál (VIII. 95.) ezt olvassuk róla : „ Aristides pedig, Lysimachos fia, athéni, abban a harci tolongásban, a mely Salamisnál volt, a következő dolgot mivelé; maga mellé vévén azokat az athéni származású hoplitákat, a kik a salamisi part hosszában föl voltak állítva, Psyttaleia szigetére vitte, a kik az ezen szigeten lévő perzsákat mind leölték." A Kynosura földnyelv mellett bekanyarodtunk azután a keskeny tengerszorosba. Első tekintetre tisztában van itt mindenki azzal, hogy a kis görög hajóhadnak elég nagy lehetett ugyan e szoros, de nem a nagy perzsa armadának. Xerxes király a Salaraissal szemközt lévő parton, az Aegaleos (most Skaramanga) hegy tövében ült trónusán és tanácsosaitól körülvéve nézte a csata lefolyását. Onnan hallhatta a hellenek lelkes kiáltásait : „d> EXXfjVCüv 'íré, sXsuttepoÖTe Tta-cptS', sXsottspoöTs 8s ZAÏSAI, YOVATXAÇ, Í>SOJV zs ZATPIÓAJV éúí

j ffîfiac, is irpOYÓvtöV vöv úírép uávtajv áfíóv.

a (Aesehylos: a Perzsák.) „Hellenek fiai, rajta ! Szabadítsátok meg a hazát, szabadítsátok meg gyermekeiteket, feleségteket, az ősi istenek . székhelyeit, az atyák sírjait ; mindenért lesz îîTtrst a harc." Es onnan trónusáról kellett látnia hadának csúfos vereségét. Sigalas és emberei a helyet is megmutatták, a hol a hagyomány szerint Xerxes tró-