Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1892

— 27 — mely egyúttal a széles árterület szélét képezi; alább pedig a mohácsi folyószakasztól 26—35 kimre keletnek Gara mellett fekvő Soliti-tó nem egyéb, mint a Dunának egyik maradványa. Mind ez arra mutat, hogy itt hajdan a Duna egy ága volt, mely ez előtt 50—60 évvel is folyam meder idomú, hosszan nyúló, állandó vizű tónak alul világosan észlelhető közlekedése volt a Dunával.

7

8) Paks nagyobb része, mig a Duna ki nem szorította, Kömlőd felé fellebb és Duna felé beljebb terjedt, minek nyomát a Kömlődi ág most is mutatja. Tudományos gyűjteményben olvassuk, hogy a mult század végén ott, hol most a Duna közepe van, házak voltak és „Paksnak keletről a Duna nyalogatja partjait és ha gát nem vettetik e rossznak, hol most Paks áll, idővel hajók hasogatják a habokat».

7

9) Úszódnál Pakson alul, volt egy sziget a keleti parton, ez a szárazhoz olvadván, mert a nyugatin van egy. Foktőnél nem volt sziget, most egy nagy sziget van a keleti oldalon és a part annyira eliszaposodik, hogy a gőzhajók kikötőjét át kellett tenni Úszódra. Vajas a Dunának élő ága volt s nagyobb vízállásnál most is megtelik ; Foktőnél szakad ki a Dunából, kelet felé Kalocsának húzódik, majd a Dunának tart, utóbb Miskének, Dusnoknak és végre Sükesden eléri a Dunát. Ezen folyóágy még a negyedik században hajózható volt.

s

o) Ugyancsak Mosztonya is régi Duna-meder, melyet a szabályozásnál fehasználhatónak mond Győry Sándor.

8

1) A régi Tolna virágzó város volt, melynek nagy része a Duna alatt fekszik, ugy hogy a jelen század elejen csekély vizállás mellett láthatók voltak a romok.

8

2) Fájsz, Bálya, Szatmár, Adacs, Nádasd helységek a XI. századkan Tolna megyében feküdtek, ma azonban a Duna balpartján mint Solt megyei községek szerepelnek

8

3. Hogy itt a Dunának egykor más folyása volt, azt Bogyoszló területén most is ismeretes holt Duna mutatja. Kalocsa vidéke merő mocsár; Sárrétet alacsony viz fenéknek gondolják: mi is az oka, hogy nem száradnak ki e mocsarak. Vályi Bél Mátyás mondja hogy alig 100 esztendeje, hogy innen a Duna árkába vonult el.

8

4) A Ferencz-csatornától Zimonyig terjedő Dunára vonatkozóan mondja Suest: Év ezredeken át azt a terűletet, mely Ferencz-csatornától a Vidnik hegyig Péterváradnál terjed el, vándorolta be a Duna. A római sánezok, melyek e sik területen vonulnak el, mutatják, hogy a folyó már régtől fogva érkezett a hegység aljához. Ha a hegység egész hosszában a folyam útjában nem állana, akkor az már talán a Száva medrében folyna s a Zimonyig v. Belgrádig terjedő szakasza, ugy lenne a Tináé, mint azé lett a Földvár és O-Szalankamen közti szakasz. Temes torkolatánál a Duna ismét délnek fordulván ismét a jobb oldali magas partokat mossa s igy nyugatra terjeszkedik.

8

5) 7

8) Pest-Pilis-Solt-Kiskiuimegyének monograpkiája. II. 7. 83. 1. 7

9) 1829. II. 40-43, 69. 8

0) Föld. Köz. X. k. 283. 1. Tud Gyűjt. (1831. IX. 4—5. 1.) szerint 1831-ben nagy vizálláskor még hajózható volt 8

1) Magy. Tudós. Tár. Évk. 1832-1834. 150. 1. 8

2) J. T. Magyarorsz. régi vizr. 38—71. 8

3) Tud. Gyűjt. 1824. X. 49 -50. 8

4) Magyarország leirása. 18. II. 647—648. 8

5) Oesterr. Kevue. 1863. IV. 268—272. 1.