Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1892
— 28 — A felhozott adatokon kivüt a nyugatra való törekvés mellett látszanak szólni : a magasabb jobb part, a meder fenéknek jobb oldalra való hajlása, a szigeteknek ezen oldali számosabb fellépése és ezek gyakori összeolvadása. Tehát a mondottakból következtethetjük, hogy a Dunának Vácztól Száva torkáig terjedő részénél a nyugatra való folytonos törekvés észlelhető és hogy már tetemes vándorlást végzett keletnek nyugatnak. Stefanovics számítása szerint évenként átlag 47 cm. széles partot veszítene a dunántuli vidék még most is. 8 6) De bár mennyit vesszen is, annyi valószinünek látszik, hogy mindig lassúbb lesz ezen előhaladás, mert a jobb oldali hegyek mindig erősebb akadályt fognak képezni. De hogy ezen nyugatra való törekvést valósággal mi okozza, biztosan nem mondhatni; elméletileg végre a föld rotatiója igen kevéssé mozditfa elő. Hogy mekkora területen haladt át a Duna, pontosan nem határozható meg, de némelyek nagyon sokat vesznek fel. Péters 8 T) és Lanfranconi 8 8) szerint a Duna egykor a Tisza medrében folyt volna. Peters szerint valószínű, hogy a Duna el fogja érni a Dráva és utóbb Száva ágyát is. Supán nagyon valószínűtlennek mondja, hogy a Duna Tisza medrében folyt volna, mert akkor el kellett volna mosnia a Duna és Tisza közti lősz táblát. 8 9) Ez azonban nem sokat bizonyít, mert a folyó promontori sziklagát áttörése és kiásása v. vetődések s más hasonló okok miatt a közbe eső területek érintése nélkül hirtelen is megváltoztathatta medrét, hanem annyi bizonyos, hogy nem lassú lépésről-lépésre haladó nyugatra vonulással foglalta el a a mostani medrét. A mi jövőre vonatkozó nézetét illeti nem látszik valószinünek, hogy a Duna Száva medrében haladjon. Ugyanis Dunának a Drávától Száváig terjedő része nyugatról-keletnek tart, tehát a föld rotatiója nincs rá irányító hatással s így nincs ok, miért menne éjszakról délre a mostani száva-mederbe. Ha a Duna idővel el is foglalná a Dráva medrének egy részét, innen megtartaná kelet-nyugati irányát annál inkább, mert közben van a Frusca-Gora, mely kétségtelenül befolyásolja irányát; meg mint Peters is mondja, Dráva is jó darabra keletre tereli a Dunát, mit a Száva is meg tesz. Zimonytól Orsováig terjedő szakaszon, mivel a keletnek vagy d. k.-nek tart, nem vehető észre ezen jobbra való törekvés; legfeljebb O-Moldováig terjedő részen a lázabb partok miatt a délnek tartó kanyarulatoknál látható, hogy a jobb part magasabb, jobban van alá mosva, mint a bal. Az eddigiek alapján tehát kétségtelen a Dunának nyugatra való törekvése a Visegrád és Száva torkaközti részen, de a föld forgása csak mint általános s távolabbi ok szerepelhet, míg a környezet geologiai viszonyai viszik a közvetlen irányító szerepet. Vácznál az előnyomuló mészhegyek délre terelik a Dunát ; Budán alul a szívós agyag nem engedi a keletnek való tartását a folyamnak; Vácz és Tolna közt a lősz partok alá mosását akadályozzák a congeria-képletek, uiinek következtében nincs annnvira kiöblösitve e rész, mint azt a Baer-theoria megki8 6) Föld. Köz.4g90. XVII. k. 199. 1. 8 7) Die Dviiau stb. 360. 1. 8 8) Magyarország ármentesitése. 1882. 9. 1. 8 9) Pbys. Erdk. 368.
