Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1892
— 26 — Vácznál törtéuő déli hajlásnak okára nézve eltérők a nézetek. Salamon annak tulajdonítja, hogy a jobb oldalon Visegrádon alul, hol a Szt.-Endrei ág képződik, távolabb vonulnak az emelkedések s igy mély kanyarulatot képezhet a Duna délnek, minthogy a Cserhát nyúlványai, a váci mészhegység hatalmas sorompót képeztek eléje. 7 2) Stefanovic ,kosava"-nak nevezett délkeleti szélnek látszik tulajdonitani azt, hogy az előnyomuló Börzsenyi hegyek által délkeletnek terült Duna délnek fordul az által, hogy a balparti homokot a szél szakadatlanul hordta volna a Dunába, minek folytán a balpartot feltöltötte s a medret obb oldalra terelte. De Hanusz J., ki a Baer-féle theoriának tulajdonítja ezen liajlást, kimutatta, hogy nálunk határozottan kisebbségben van ezen irányú szél s igy nem tulajdonítható neki. 7 3) Ezen nézetek, ha nem is fejtik meg egyenként a kérdést, mégis némi világot vetnek rá. Pusztán a föld rotatió eredményének nem mondhatjuk, mi csak akkor érvényesülhetett valóban, midőn már déli irányt vett fel a Duna. Annyi valószínűnek látszik, hogy a jobb oldalon Visegrádon alul eltávolodó hegyek és Vácznál közelebb vonuló nyúlványai a Cserhátnak délkeletnek terelhették a Dunát, mi mellett bizouyit a Gödöllőnek tartó régi Dunameder, melynek világos nyomai most is meg vannak. 7 4) Továbbá a Eákos patak beömlésétől kezdve a város felé a téglavetőknél a partot közvetlenül tömött, szívós agyag képezi, 7 5) mibe bele ütközvén a folyam s nem lévén képes azt áttörni délnek hajol. Ezután már a föld rotatiója is befolyásolhatta. De e tekintetben is némelyek nagyon sokat tulajdonítanak a föld forgásának ; 7 6) mégis a Dunának Budapesttől Száváig terjedő részénél több a jobbra való törekvés mellett szóló bizonyítékot lehet felhozni, ha nem is tulajdonítjuk azt a föld rotatiója befolyásának. Salamon F. kimutatta, hogy mintegy l l/ 2 ezer év előtt a budai part magában foglalta mint összefüggő szárazt a Margitszigetet a Fürdő-szigettel, a Nagy- és Kis-Gyár-szigetet, míg kárpótlásul folyómeder lehetett az Újpesti sziget, mely akkor emelkedett ki, midőn a Duna az emiitett szigeteket a száraztól elszakította. Némelyek még a Duna balpartján elnyúló váczi országutat is a Duna egykori medrének gondolják. Kecskemét és Izsák közt számos mocsaras folyammeder látható, melyek többé-kevésbbé delkcleti irányúak. Folytatásuk Bugacz, Majsa. Csolyás, Dorosma környékén van, hol a hó olvadékát a Maty medre szállítja tovább. 7 7) A Dunának ujabb ága volt ama ingoványsor, mely az előbbenitől nyugatra Bugyi, Peszér, Adacs és Izsáknak haladva a Kolumtóban éri végét, melynek nyugati karját az Ürjeg képezi ; ez Sabadszállás, Fülöpszállás, Akasztó, Kis-Kőrös, Hajós, Nádudvaron át Szt.-Istvánig követhető. Kun-Szt.-Miklóson a Bak-ér megy át ; Paks irányában a mai Dunától 20 kmre Kis-KŐrösnél látszik a régi meder, 7 2) Budapest története. I. B. 53—56. 1. 7 3) Föld. Köz. 1883. év. 161-165, 1890 4. f. 89. 1. és 191. 1. 7 4) Budapest története. I. B. 7 5) Budapest és környéke stb. Gerlóczy és Dulacska. Mellékelt gest. térkép. 7 6) Peschel-Leijjolt ^Physische Erdkunde. II. 386 1.) szerint a Baerféle törvény érvényesülése oly megczáfolhatlan igazság, h. még akkor is kellene állani, ha minden eddigi tény ellene mondana. 7 7) Pap J. Szeged város birtokterületének földtani és talaj viszonyai.
