Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1892

- 16 — is szorulat utáu tágas térre jutva a íolyók rugalmasságuknál íogva hajlaudók a szétágazásra, számos ágra oszlik szét és ez által a nagytömegű viz a nagyobb súrolt felületet által ellensulyoztatik. Az igy tetemesen csökkent eleven erővel a SZÍVÓS agyag miatt a mélyre nem hatolhatván, a partokat támadja meg és tágítja a medret és így szélességben pótolja a szükséges térfogatot ; mivel, ha a part kevésbbé áll ellen, mint a meder, akkor azt támadja meg s viszont ; s innnen magyarázza Liburnau is a Duna medrének majd a jobb, majd a bal, majd mindkét oldal felé való tágulását.

2

9) Ugyancsak a Fel-Duna vizbősége, a víztömegnek meg nem felelő meder, szorulat utáni hirtelen kitágulás okai annak, hogy ezen szakaszon legnagyobb a Duna árvizterülete. A csökkent eleven erőben és a környezet geologiai viszonyaiban rejlik az oka a számos kanyarulatnak is. Ugyanis mozgékony anyagba vájt medrek csak akkor fognak egyenesen haladni, ha elég nagy eleven erő mellett a talajnak másodlagos elhajlása nincs, és a mederfenék épen ugy támadható meg, mint az oldalfalak. Más esetben, valamint esés változásnál a meder kigyódzó kihajlásokat és kanyargásokat fog végezni.

3

0) Már pedig a Duna ezen szakaszánál a medertenék nehezen támadható meg, mig a partok fölötte engedékenyek és az esési viszonyok is nagyon változók, mint a köv. táblázat mutatja.

3

1) Folyó táv. km-ben A vizszintnek Adriai tenger feletti magas. 0 Dévénynél 134-75 11-5 Pozsonynál .... 13040 25-7 Oroszvárnál .... 127-30 44-6 Doborgaznál .... 12941 591 Remeténél 11460 8M Szapnál 109-61 101-2 Gönjőnél 106-85 125 Komáromnál .... 104-70 Valóban a Duna hajlásai, mint láttuk ezen szakaszon igen számosak. Az ily hajlásoknál a sebesség a meder concav (a part benyúló) részén csekélyebb, mint a convex oldalon, a melyre a folyam sodra esik, ennélfogva a Duna a nagy mennyiségű hordalékot, melyet részint felső folyásából magával hoz, részint az itteni laza partokról erodál, az ily hajlások concavoldalán lerakja. Ez által a medret miudinkább az ellenkező oldalra szoritja, mit a laza talajban könnyen is, végez. Azonban ezen görbület növekedés csak bizonyos fokig tart, nagy hajlás mellett a viz nyert irányát megtartva a nyelvszerüeu benyúló partot támadja meg, 2

9) Anleitung zu wissenschaftlichen Beobacht. auf Reisen stb. Dr. G. Neumayer I. B. 477. 1. és Die Donau TTfte Strömungen und Ablagerungen. L. Liburnau. 101. 3

U) Anleitung zu Wissen stb. Neuniayer. I. B. 478 1. 3

1) Lanfranconi E. „Europa viziutai stb."