Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1892
- 1? minek folytán idővel keresztül töri ezen benyúló részt és igy jönnek létre ezen szakasz hálószerű kanyaigós elágazásai a medernek, mert ezen folyamat többszörösen ismétlődik és ugyanazon benyúló részt többszörösen is átszakítja. Ennek az eredménye egyúttal számos sziget, ha az áttörés után előbbeni mederben is folyik a viz ; máskor pedig a régi kiszárad és száraz medret képez. Reclus igy adja okát a kanyargásoknak: „A vízfolyás egyenes vonalú csatornát igyekszik leirni, hogy hirtelen érhesse el a tengert ; de a fenéken és parton különféle akadályokba ütközik, minélfogva különböző kanyargásokat ír le, s igy jönn létre a kanyargások viszonyos váltakozása. Ha a viz bármily akadályba ütközik, melyet nem képes legyőzni, onuan visszapattanva a beesési szöglettel egyenlő visszaverődési szög alatt és indíttatva "a mozgató erőtől és a mederesésétől. jobban-jobban beszögelik, hogy az ellenkező part felé parábola féle kanyarulatot tehessen. Itt azután viz a parttól újra visszaugrik súlyát a folyam medréu keresztül harántosan veszi. Az útról való első letérése után a kanyarulatok viszonyosságának törvénye miatt, a mi nem egyébb, mint az inga törvénye, a folyásnak a kanyargásoknak egész sorát kell képeznie. Minden lengés épp olyan és egyenlő idejű, de ellenkező irányú lengést okoz; mindenik kanyarulat egy másik épp akkora sugaru és épen akkora sebességű kanyarulatot okoz. 3 2) Es valóban a Duna Gönyőig terjedő része ezen kanyarulatok folytonos váltakozását tünteti fel, melyek még másodlagos ily kanyargásekat is képeznek. Ehhez járulván az emiitett áttörése a kanyargásoknak, jön létre ezen szakasz említett gazdag hálószerű kanyargása. A Dunának Komáromtól Pestig terjedő része az első szakaszhoz képest aránytalanul kevés szétágazást és kanyargást mutat; pedig az esése (km.-re 0'069) és sebessége (0'79b nys.) jóval csekélyebb, miből az következnék, hogy kevésbbé lévén képes megküzdeni az akadályokkal, még inkább szétterül. 3 3) De itt is az eleven erőt kell tekintenünk, mely az esés, viztömeg és hordalék mennyiségétől függ és a környezeti viszonyokat. A sebessége csekélyebb ugyan, mint az előbbeni szakasznál, de víztömege Vág, Nyitra, Zsitva, Garam, Ipoly, beömlésével tetemesen növekszik, mihez még az is járul, hogy a h o r d a 1 é k, — mint Lanfranconi, Ortvay, Liburnau stb. általánosan állítják — az előbbeni szakaszban lerakodott és az említett mellékvizek igen csekély hordalékot hoznak magukkal, 3 4) s igy a viztömeg növekedése és hordalék tetemes csökkenése folytán növekszik a viszonylagos eleven erő. S lia nem is tudjuk ezen tényezők ('sebesség, viztömeg, hordalék) számtani viszonyát meghatározni, mégis a mondottak tekintetbe vételével nem látszik oly nagy ellenmoudásnak, hogy a csekélyebb sebesség daczára legalább is eléri a Duna ezen szakaszának eleven ereje s igy az erosio az előbbi szakasz erosiójának nagyságát. Ha még tekintetbe veszszük a környezetet, még világosabb lesz ezen szakasz egyszerűbb mederviszonya. Az igaz, hogy a Duna közvetlen partját szilárdabb, de szintén alluviális képletek alkotják, mégis Esztergomnál triaszi mészkő, 3 T) A föld és életjelenségei. I. 324. 1. M) Allgemeine Orographie. 156. 1. Sonklar. 3 A) Ortvay T. i. m. 58—59. 1
