Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1892

-15­zik elő. A hordalék ezen gyarapodása megérthető, ha tekintetbe veszszük, hogy ä Duna magyar határig terjedő részének a hálózata kiterjed nyugaton Schwarz­waldig, éjszaknyiigaton a Sváb- és Frank-Juráig, éjszakon a Fichtel hegységig, éjszakkeleteu Böhmerwaldig és a Morva magaslatokig, mig délen leér a Bernináig. Igy tehát magában foglalja ezen hegység a Duua felé eső lejtőjének vizein kivül az összes osztrák, stejer, karinthiai, salzburgi Alpok vizeit. Továbbá ezen vizek részben jelentősebb alpesi folyók, részben oly torrentiál patakok, melyek legter­mékenyebb corrasionalis tényezők ; többnyire — Inn, Euns, Isaar és Lech kivé­telével — rövidek és mint Suess kiemeli túlnyomóan egyenes irányban érik a Dunát, 2 4) mely tulajdonságukkal a nagy esés és sebesség van összeköttetésben. Igy tehát jelentékeny geologiai tényezők. 2 5) Hozzájárulnak még az időszakos ára­dások. A Kis Wien, mely alig 30 km. hosszú és rendesen igénytelen kicsi, való­ságos csapássá lesz, ha megárad. Ennek nagy mennyiségű hordalékának tulajdo­nítja Peters, hogy a Duua Bécsnél távol marad a jobb parttól. 2 6) A légköri le­csapódás szintén befolyásolja a hordalék mennyiségét, mert növeli a folyók vizeit és magával is visz hordalékot, minek fontosságát Peters is kiemeli. 2 7) A Fel-Duna vizkörnyékének közepes légköri lecsapódása 0500 m.-ren felííl emelkedik, mig a Közép-Duna környékén rendesen alatta van ; a két magyar medenczében helyen­ként 0'316 m.-re száll le. Az Alpokban 1'033 ra.-t is eléri, mig a Kárpátokban 0'800—0-900 m. nem múlja felül. Ujabban, mint Lanfranconi kiemeli, az ausz­triai Duua szabályozása folytán még nagyobb mennyiségű hordalék jön a Dév.­Kom. szakaszra, minek folytán a fenék feltöltése is rohamosabb. 2 8) Tehát a sebesség csökkenése és a hordalék tetemes növekedése jelentéke­nyen kisebbíti az eleven erőt, mig a gyarapodott víztömeget compensálja a súrolt felület növekedése. Tekintsük még a passiv tényezőt, a környezeti viszonyokat, a melyekre az eleven erő hat. Dévénytől Pozsonyig a baloldalon gránit határolja a Dunát s e képlet a dévényi liasz és lősz meg a karlsdorfi belvederi kavics csekély kiter­jedésű rakodmányainak kivételével egész Pozsonyig folytonos partvonalat képez. A jobb, valamint Pozsonytól a balpartot is Püspökiig meglehetősen tömör és szilárd összeáJlásu diluvialis homok, agyag, jól összeálló hömpölyök alkotják, mig ezentúl ezen szakaszt végig laza alluvialis és részben diluvialis, mozgékony ho­mok, lisztfinomságu iszap gyenge agyaggal határolják. A meder alját pedig Gö­nyőig szürkéskék SZÍVÓS agyag képezi, mely sokkal jobban ellenáll az erosiónák, mint a kavicsréteg, mely ezen szakasznál csak egyes rövid helyeken található, mig a felsőbb részen túlnyomó. Ezen tényezők tekintetbe vételével könnyen megmagyarázhatjuk a Duna szétágazásait, tágulásait és kanyargásait. Ugyanis a Duna a dévényi szorulatból kijutva tetemesen csökkent sebes­ségei és nagy tömegű vizzel laza talajú tágas medenczét talált, s mivel különben 2 4) Oesterr. Revue. IV. 1862. 27a. 1. 2 b) Neumayr. Erdgeschichte. II. B. 421—426. 1. 2 6) Die Donau sth. 855—35G. 2') U. a. m. 362. 2 8j Europa viziutai stb. 60. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents