Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1892
-15zik elő. A hordalék ezen gyarapodása megérthető, ha tekintetbe veszszük, hogy ä Duna magyar határig terjedő részének a hálózata kiterjed nyugaton Schwarzwaldig, éjszaknyiigaton a Sváb- és Frank-Juráig, éjszakon a Fichtel hegységig, éjszakkeleteu Böhmerwaldig és a Morva magaslatokig, mig délen leér a Bernináig. Igy tehát magában foglalja ezen hegység a Duua felé eső lejtőjének vizein kivül az összes osztrák, stejer, karinthiai, salzburgi Alpok vizeit. Továbbá ezen vizek részben jelentősebb alpesi folyók, részben oly torrentiál patakok, melyek legtermékenyebb corrasionalis tényezők ; többnyire — Inn, Euns, Isaar és Lech kivételével — rövidek és mint Suess kiemeli túlnyomóan egyenes irányban érik a Dunát, 2 4) mely tulajdonságukkal a nagy esés és sebesség van összeköttetésben. Igy tehát jelentékeny geologiai tényezők. 2 5) Hozzájárulnak még az időszakos áradások. A Kis Wien, mely alig 30 km. hosszú és rendesen igénytelen kicsi, valóságos csapássá lesz, ha megárad. Ennek nagy mennyiségű hordalékának tulajdonítja Peters, hogy a Duua Bécsnél távol marad a jobb parttól. 2 6) A légköri lecsapódás szintén befolyásolja a hordalék mennyiségét, mert növeli a folyók vizeit és magával is visz hordalékot, minek fontosságát Peters is kiemeli. 2 7) A Fel-Duna vizkörnyékének közepes légköri lecsapódása 0500 m.-ren felííl emelkedik, mig a Közép-Duna környékén rendesen alatta van ; a két magyar medenczében helyenként 0'316 m.-re száll le. Az Alpokban 1'033 ra.-t is eléri, mig a Kárpátokban 0'800—0-900 m. nem múlja felül. Ujabban, mint Lanfranconi kiemeli, az ausztriai Duua szabályozása folytán még nagyobb mennyiségű hordalék jön a Dév.Kom. szakaszra, minek folytán a fenék feltöltése is rohamosabb. 2 8) Tehát a sebesség csökkenése és a hordalék tetemes növekedése jelentékenyen kisebbíti az eleven erőt, mig a gyarapodott víztömeget compensálja a súrolt felület növekedése. Tekintsük még a passiv tényezőt, a környezeti viszonyokat, a melyekre az eleven erő hat. Dévénytől Pozsonyig a baloldalon gránit határolja a Dunát s e képlet a dévényi liasz és lősz meg a karlsdorfi belvederi kavics csekély kiterjedésű rakodmányainak kivételével egész Pozsonyig folytonos partvonalat képez. A jobb, valamint Pozsonytól a balpartot is Püspökiig meglehetősen tömör és szilárd összeáJlásu diluvialis homok, agyag, jól összeálló hömpölyök alkotják, mig ezentúl ezen szakaszt végig laza alluvialis és részben diluvialis, mozgékony homok, lisztfinomságu iszap gyenge agyaggal határolják. A meder alját pedig Gönyőig szürkéskék SZÍVÓS agyag képezi, mely sokkal jobban ellenáll az erosiónák, mint a kavicsréteg, mely ezen szakasznál csak egyes rövid helyeken található, mig a felsőbb részen túlnyomó. Ezen tényezők tekintetbe vételével könnyen megmagyarázhatjuk a Duna szétágazásait, tágulásait és kanyargásait. Ugyanis a Duna a dévényi szorulatból kijutva tetemesen csökkent sebességei és nagy tömegű vizzel laza talajú tágas medenczét talált, s mivel különben 2 4) Oesterr. Revue. IV. 1862. 27a. 1. 2 b) Neumayr. Erdgeschichte. II. B. 421—426. 1. 2 6) Die Donau sth. 855—35G. 2') U. a. m. 362. 2 8j Europa viziutai stb. 60. 1.
