Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1892

- 14 — Az előzőkben a Duna mederviszonyait pusztán ismertettük tekintet nélkül a környezet geologiai viszonyaira és egyébb tényezőkre, melvek a mederalakulásnál közreműködnek. Ezeket az alakulási viszonyokkal fogjuk megismerni, midőn azt vizsgáljuk, hogy miként, s mily tényezők folytán alakult a Duna medre a mostanivá, hogy mily okok idézték és idézik elő az egyes szakaszok sajátságait. Vizsgáljuk már most, mi idézte elő a Dana előbb leirt viszonyait ; mi az oka 1. a szétágazásoknak és kanyargásoknak, 2. mi idézte elő a különböző sziget képződését és parti viszonyokat, 3. mely tényezők irányították, illetőleg okozták helyváltozását. 1. A Duna szétágazásainak és kanyargásainak okát az eleven erő csökkenésében és a környezeti (geologiai) viszonyokban találjuk. A Duna vizének sebessége, mely a Passau-Dévényi vonalon rapként 1'75 m. ezentpl 125 m.-re csökken. A viztömege Dévénye ntul Komáromig nem igeu növekszik. Az igaz, hogy a Passau-Dévényi vonalon a viz tömege csak fokozatosan növekedett és csak az alsó részén nyerte el nagyobb mennyiségét, mig a Dév.-Kom. szakasznál már kezdetén bir ily nagy tömeggel, de tekintetbe veendő, hogy Dévény fölött a meder közepes szélessége csak 268 m., mig ezen szakasznál 380 m. és hogy itt több mederben haladván, a viztől súrolt terület növekedése ellensulj

rQzza a Dagyobb tömeg által okozott eleven erő növekedést. A Dunának magával szállított szilárd anyaga Dévényig rendkiviil megszaporodik, mi — mint az előbbeni tényezők is — az eleven erő csökkenését idéSzávatorka—Adakale Budapest—Szávatorok Komárom—Budapest 1 Dévény—Komárom Az egyes folyamszakaszok. IC o tt*. î-» to o 01 A folyamszakasz hossza km-ben. os CO to io ob o oo cö ot CO ö en A meder összeesése m-ben. © QC 0 ó 01 o <x> O Cl os A meder esése km-ként m-ben. Cl Oi CO 00 01 © CO 00 o Közepes szélesség legsebb vízállásnál, m. os m CO * rfíte GC CO GC CD co CÖ Cl os Közepes partmagasság a balparton, m. 00 M OC ó Cl V Cl Cl CO 00 CO ci o Cl Közepes partmagasság a jobb oldalon m. 00 M OC ó ti os ^ CO Ol Cl ^ CO rá Közepes mélység a folyam sodrában m. -J öl tö to ci* os Legkisebb vízállásnál átlagos mélység a folyam sodrában m. <35 os tfOS üt o Szigetek száma. CO OS o to © CO os ó o ti) CO Hány km-re esik egy sziget ? 3860 00 tu o if». 02 lU. tf» CO o Az árterület közepes szélessége. p OS tő o o oá 0 0062 o Ô OS H Közepes víz-sebesség m.-perczenként. M82 o -j 0 «j 01 1—1 OS Ol Közepes lejtése a viznek 100 m.-ként. 00 --J to CD ob Ol Ci tó Szigetek °/o-ban.