Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1892
— Í3 — tak, részint csak időszakonként szolgálnak a viz vezetésére. A fo meder Budapesttől Dráva torkáig általában megtartja déli irányát, itt délkeletnek fordul egész Tisza torkáig, hol ismét déli irányt vesz fel Száva torkáig. — Ezen 491 km. hosszúságú szakaszra 242 sziget esik ; az összes szigetek 27*9°/ 0-je. — A folyó hajlása is változatosabb ; 15 nagyobb gyűrűszerű hajlást képez a tő ág, nagyobbszerüek ennél a nagyszámmal fellépő hurokszerü hajlással bíró régi medrei a Dunáuak. 2 3) A meder összes esése 29*80 m.; kilométerenként 00608 m. — A meder szélessége legkisebb vizállás mellett legcsekélyebb Péterváradnál 297 m., legnagyobb Száva torkolatánál 1200 m., közepes szélesség 554"8 m. — Az árterület Dunaföldvár és Bata közt a jobb oldalon, a többi részeken a balon nagyobb ; közepes szélessége 8640 m. — A legkisebb és legnagyobb magasság változat a balparton 1'8965—8 5342, a jobbon T8965—8*9924; középmagasság a balon 4'4269, a jobbon 6-1954, m. Általában a jobb part nagyon meredek és sok helyen falszerü meredekséggel bir, mig a bal lejtősebb. — A meder-fenék itt is jobb felé lejt, habár a lejtőség már uem oly szembetűnő. — A legkisebb és legnagyobb mélység-változat a folyam sodrában T2643—167523; közepes mélység 7*2434. A Duna utolsó magyarországi szakasza a Komárom-Budapest közti szakaszszal mutat nagyobb megegyezést. Ugyanis itt is a szakasz végén szorul össze a meder; az elágazás és kanyargás hiányára nézve is megegyezik vele. Báziásig mutat némi hajlandóságot az elágazásra és Ovcsa, Csaklán és Starcsova szigeteket zárja be ; Báziásou alul Ö-Moldova szigetet képező ág szakad ki a fő mederből, de azontúl már semmi elágazást sem képez. Száva torkánál nyert keleti irányát általában megtartja végig, csak egyes helyeken képez dél felé kihajló nagy kanyarulatot. — A kiemelkedő szigetek hasonló arányt mutatnak ; a 225 km.-nyi szakaszon 69 sziget lép fel; az összes duna-szigetek 8'07°/ 0-je. — Kanyargó elágazás ebben a szakaszban sem található nagyobb számmal. — A meder összes esése 23-97 m ; kilométerenként 0 108 m. Azouban a meder ezen rohamos lejtése csak Stenkánál kezdődik; innen Uj-Orsováig terjedő 86 km.-re 17"52 m. esik, mig az előbbeni 139 km.-nyi részre 645 m. esés jut. — Ezen rohamos esésével a medernek kezdődik a meder gyors szűkülése. A meder közepes szélessége legkisebb vizállás mellett 611 m., azonban Stenkáig a közepes szélesség 775 m., mig ezen alul csak 484 m. és Kazánnál 170—200 m.-re szorul össze. — Az árterület hasonló jelenséget mutat; Ó-Moldováig 350—6650 m. közt változik, mig ezen alul a 250 métert uem haladja meg. — A balpart legkisebb és legnagyobb magasság változata : 2"5286—107468, a jobb parté: 1 8943—13*2236 m., középmagasság balparton 5-2453 m., a jobbon 5 3065 m., — A legkisebb és legnagyobb mélység-változat a folyam sodrában 0 9382—87-0960 m.; közepes mélység 80677. Könnyebb áttekinthetés czéljából itt következnek a medert meghatározó tényezők viszonyai és a vizsebességre vonatkozó adatok, melyek nagyobbrészt Lanfrauconi E. és részben Ortvay Tiv. után vannak véve. 2 3) „Die Donau, ihre Strömungen und Ablagerungen" von Dr. Jos. R. Ritter v. LorenzLibnrnaw. 103. 1.
