Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1891

75 neki. V a r r o pedig (de re rust. III, 6) azt mondja, hogy egy száz pávából álló nyáj egy évben 40 ezer sesterthist hozott, egynek ára pedig 40 dénár volt, s hogy egy pávatojás 5 dénárba került : extulerunt eorum pretia, ita ut ova eorum denariis veneant quinis, ipsi facile quadragenis, grex centenarius facile quadragena millia sestertia ut reddat. Még több! Rossz, megromlott bort erőszakos eszköznek használtak a lakmározók arra nézve, hogy megszabadulva az ételek mennj

Tiségétöl, njra éhezzenek. Suetonius (in vit. Claudii 33) beszéli, hogy Claudius császárt naponkint ugy kellett elvinni az asztaltól, annyit evett és ivott. Azalatt, mig étkezés után hanyatt fekve nyitott szájjal aludt, egy toll segélyével iparkodtak rajta az emiitett műtétet végrehajtani : Nec. temere umquam triclinio abscessit nisi distentus ac madens, et lit statim supino ac per somnurn hianti penna in os inderetur ad exonerandum stomachum. Vi te lliu s császár, ki naponkint háromszor négyszer étkezett szintén hánytató szerrel könnyité meg önmagát, hogy többet ehessék: epulas trifariam semper, interdum quadrifariam dispertiebat, in ientacula et prandia et caenas comissationesque, facile omnibus sulfîciens vomitandi consuetudine (in vit. Viseli 13) ! Mily szégyen — kiált fel Seneca — készakarva ily nemtelen eszközhöz folyamodni és meg nem várni, mig a gyomor az ételeket megemésztette, melyeket a világ minden tájairól drága pénzen vásároltak, mit a „Consolatio ad Helviam matrem" czimü könyvének 9. fejezetében szószerint igy mond el : Undique convehunt omnia nota fastidienti gulae. Quod dissolutus deliciis stomachus vix admittat, ab ultimo portatur Oceano. Vomunt ut edant, edunt ut vomant : et epulas, quas toto orbe conquirunt nec concoquere dignantur ! Némelykor mondja ugyanazon bölcselkedő Seneca, midőn a római világ legfalánkabb emberéről, M. Gabius A p i c i u s-ról szól, ki Augustus és Tiberius császárok idejében élt, hogy egyetlen ember képes az egész népet megrontani. Ezen Apicius mesterként lépett fel a vigélet és lakmározás tudományában és sikerült is neki kortársait megrontani. Apicius minden vagyonát elprédálta, mely 100 millió sestertiust tett: és midőn már látta, hogy nagy adósságokba verte magát, önmagával kezdett számolni. Midőn azt találta, hogy már csak 10 millió sestertiussal rendelkezik, attól tartván, hogy éhhalállal keilend majd kimúlnia, méreggel vetett véget életének: Apicius . . in ea urbe ex qua aliquando pkilosophi, velut corruptores iüventutis abire iussi sunt, scientiam popinae professus, disciplina sua seculum infecit: cuius exitum nosse operae pretium est. Cum sestertium millies in culinam congessisset. cum tot congiaria

2) principum, 1) Innen a szakácsmesterségről szóló ismeretlen szerzőtől származó könyv cime is : Apicius. 2) Congiarium, kezdetben bor-, olaj- és sóból álló ajándékot jelentett, melyet tisztviselő egyének, vagy mások is szoktak a népnek kiosztogatni. Fejenként egy congius-nyit adtak. Egy c o n g i u s-bau volt 6 sextarius, egy sextarius-ban 1'

8 ampliora. Egy ampliora — 26*i6 liter. 1 congins = 3'283 liter; 1 sextarius 0*547 liter; egy liternek tizenkettedrésze volt egy cyatkus — 0*0456 liter. Továbbá egv urna =; 13*13 liter.