Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1891
70 lorumi kagylót elkészítve, fekete és fehér tengeri makkot (egy neme a tengeri kagylónak, izállat). A második tál volt: töviskagyló, édes tengeri kagyló, tengeri csalán (állatnövény a tengerben), íigészbillegény, őz- és vaddisznó oldalszeletek (cotelettek), tyukpástétom, ismét íigészbillegény, tüskés és biborcsigák. Az ezt követő tulajdonképeni cena-n volt : disznótölgy, vaddisznófő, összevagdalt disznótölgy (Ragout), hal, léce pecsenye, vadrécze aprólék, nyul-sült, tyúkpecsenye; azután lisztláng 1) és picenumi kenyér. Csemege asztalról itt nem történik emlités, de azt hihetőleg a két utolsó étel pótolta. Nagy vendégségek alkalmával az étkező-terem liliomok- és rózsákkal volt behintve. A vendégek sőt még a rabszolgák is virág- vagy repkényborostyán (hedera) - koszorúkat szoktak viselni fejeiken, melyek hüsitő természetöknél fogva jótékony hatással voltak a borgőzök ellen. A rómaiak e szokást a görögöktől, ezek pedig a keleti népektől kölcsönözték. Izaias próféta hihetőleg ezen koszorúkat értette, midőn Efraim és Juda nemzetségének, vagyis Izrael mindkét királyságának hirdeti, hogy bűneik miatt ellenségeik kezébe fognak kerülni; mert a 28. fejezet 1. és 3. verseiben igy szól : „Jaj a kevélység koronájának, Efraim részegeinek 2), az elhulló virágnak, az örvendező dicsőségnek, kik az igen kövér völgy tetején valának, tántorodván a bortól . . . Lábakkal tapodtatik le Efraimban a részegek kevélységének koronája 3). Ha valami ritka halat vagy madarat hoztak asztalra, ugy ez gyakran zene, t. i. fuvola vagy más hangszer kíséretében történt; vagy pedig kezeikkel tapsoltak és örömkiáltásokban törtek ki. Macro bilis (II, 12.) Sammonicus Serenus-nak egy levelét idézi melyben Severus császárnak köszönetet mond, mivelhogy egy tokhalnak (acipenser) ismét megadta ama tiszteletet és hogy általában ama szokást újra behozta 4). ') A lisztláng Cato (de re rust. LXXXVII) szerint igy készül : A tiszta búzát jól meg kell tisztitani, azután medencébe helyezni s napjában kétszer vizzel felönteni. Tizedik napon a vizet ki kell párologtatni, belőle jól kinyomni és tiszta medencében addig jól megkeverni, mig üledékké (seprővé) nem válik. Ezen anyagot most ciszta, uj gyolcsba kell takarni és belőle a sürü nedvet egy uj serpenyőbe vagy mozsárba sajtolni. Erre a sürü nedvet újra fel kell vakarni, minek megtörténte után a serpenyőt ki kell tenni a napra, hogy tartalma megszáradjon. Mihelyt megszáradt uj edénybe kell helyezni. Erre azután téjben meg kell főzni : Amuluui sic facito. Siligiuem purgato bene. postea in alveum indát, et addat aquam bis in die. Die decimo aquam exsiccato, exurget.o bene, in alveo puro inisceto bene, facito tanquam faex fiat. Id in linteum nóvum indito, exprimito cremorem in patinam novam, aut in mortariiun. id omne ita facito, et refricato denuo. Eam patinam in sole ponito, arescat. ubi arebit, in aulam novam indito, inde facito cum lacte coquat. 2) Efraim részegeinek, azaz Izrael részegeinek. Izraelország polgárai részegeknek mondatnak, vagy esztelen tanácsaik miatt, vagy mivel részegeskedésre adták magukat. Mivel pedig Szamaria egy tojásdad alakú halmon feküdt, mely termékeny völgy közepén emelkedett, világosak e szavak: kik az igen kövér völgy tetején valának. ; î) A kevélység koronája alatt Israelország fővárosa, Szamaria, is értendő. 4) Sammonicus Serenus. vir seculo suo doctus, cum a<L principem suum (Severum) scriberet, faceretque de hoc pisce sermonem ... ita subjecit: . . . apud antiquos in
