Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1891

68 háziúr, hogy szakácsa azonnal a vendégek szemeíáttáfa távolitsa el a belső részeket, megnyitván az állat oldalait. Ki gyorsan engedelmeskedett urának, de ime, az összes véndégkoszoru rendkívüli meglepetésére a sertés­nek mindkét oldalán mindenféle kalbászok hullottak ki, tömérdek mennyi­ségben! Ez valóban megint egy uj tréfa volt a háziurtól, kiálták fel nagy hahotával a vendégek! De miképen lehetséges mondák ők, vadkan után szelid disznót feladni ? Ha a vendégek mindnyájan beleegyeznek, feleié a háziúr, adjuk meg szabadságát, holnap azután kalappal jelenjék meg asztalunkon. Mit mindnyájan helyeseltek, és egy intésre a szolgák e ritka tálat kivitték, de helyette egy ujat helyeztek az asztalra, melyen páva- és fácánhús, ludmáj, és csak ritkán kapható halak voltak. Végre ezt is elvitték és a szolgák az asztalt újra letörölték, a földre hullott maradékokat pedig pálmaágakból készült seprővel*) összesöpörték és mi­nium-mal s kellemesen illatozó sáfránnal festett fürészporral behintették. Mig ez tartott, egy rögtön keletkező zörgés a vendégek szemeit a magas felé emelni készteté. íme! a felső padolat nyilt meg fölöttük és várat­lanul egy nagy ezüst-abroncs lebegett közel az asztal felett, melyen ezüst­ből és alabastromból készült apró kenőcsös készülékek függtek alá, úgy­szintén ezüst koszorúk szépen vésett levelekkel, abroncsok egyéb szép apró dolgokkal, melyek mind ajándékképen (apophoreta) osztattak ki a vendégek közt, mondja Petronius (60). Most már a második vagyis csemege asztal, mensa secunda, követke­zett, melynél egy uj, 100,000 sestertiuson vásárolt szakács mutatta be ügyességét ; mert külsőleg egészen különbözőknek látszó süteménynemeken kiviil, művészileg elkészített kagylók, fenyvesmadarak, szárított szőlősze­mek, mandola és több efélék nagy mennyiségben kerültek asztalra. Közé­pen egy jól talált Vertumnus 2) állt, ki ruhájának előkötőjében a legkü­lönfélébb gyümölcsöket tartotta. Körülötte édes birsalmák (mala cydonia) állottak mandolával megtűzdelve, ugy hogy tüskésállatokhoz hasonlitának ; továbbá szépen felszeldelt dinnyék. Mialatt az asztali társaság a péknek ügyességét dicsérgeté, egy rabszolga masztikszfa 3) leveleiből készült fog­Még a seprőkre is kiterjedt a fényűzés: pálmaágakból készítitek. Martial. XIV, 82: In pretio scopas testatur palma fuisse. — Horat. sat. II, 4, 83: lapides varios lutu­lenta radere palma. Továbbá u. o. Vilibus in scopis, in mappis in scobe quantus Con­sistit sumtus ? neglectis, flagitium ingens. Szokás volt még a földszint szines vagy illatos fűrészporral vagy hasonló dolog­gal behinteni. Petronius 68 : scobem croco et minio tinctam sparserunt et, quod nun­quam antea videram, ex lapide speculari pulverem tritum. Eliogabalus császár pedig Lampridius (31) szerint még nagyobb pazarlást követett el : Scobe auri porticum stra­vit et argenti, dolens, quod 11011 posset et electri ; idque frequenter quacunque fecit iter pedibus usque ad equum vei carpentum, ut fit hodie de aurosa aréna. 2) Vertumnus v. Vortumnus, a mindenféle életmód és kereset istene volt ; külön­ben az évszakok "Változásainak, valamint a kereskedelmi forgalomnak istene, kinek álló­szobra körül tartották a könyvkereskedők a forumon boltjaikat. 3) A masztikszfa, lentiscus, leveleiből nyert vesszők a legjobb fogpiszkálókat

Next

/
Thumbnails
Contents