Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1891

48 is gyakran megemlékezik. Ezek kezdetbetben fából

1) készültek pásztorok számára, későbben már agyagból, ezüstből

2) vagy aranyból s alul kerekded alakúak vagy laposak voltak, néha pedig fogantyúkkal

3) is ellátva nagyobb csészékhez hasonlítottak. Hereulest közönségesen ily csészével kezében szokták ábrázolni. Továbbá a cantharus

4) magasabb lábbal ellátott pohár, fülekkel

5), melyet Bacchus-nak tulajdonítanak, mint a scyphust Herculesnak ; azért mondja Macrobius : scvphus Herculis poculum est, ita ut Liberi patris cantharus. A carchesium

6) az előbbihez igen hasonló, de a középtől kezdve keskenyedő, egészen a talapzatig leérő fülekkel. Végre a ciborium oly ivóedény, mely az egyptomi ,.kolokasia" nevü növény magrejtőjéhez hasonlít. A csészék sorába vehetők még a phiala, gömbölyű lapos alappal bíró csésze fogantju nélkül, gyakran arany

7) vagy ezüstből

8) teljesen azonos a római patera-xal, mely eredetileg ivóeszközül

9), későbben áldozati csészéül

1

0) szolgált, és agyagból vagy ezüstből

1

1) lehetett ; a cymbium, a csónakhoz (cymba) való hasonlatossága után elnevezve, hosszúkás, fülnélküli mélyebb csésze voir, agyagból

1

2) vagy ezüstből,

1

3) mit sem különbözve a scaphiumtól

u) és ganlus-tói

1

5) ; a calix, közönséges füles és lábas ivócsésze agyagból, melyekről Horácnál

1

6) igen gyakran történik emlités. Ezeket evésre is használták és belőle puls-, fabae- és olus-féle ételeket ettek. Végre a batiola

1

7) nemes ércből készült ivóedény. ') Tibull. I. 10, 8 : faginus scvphus. — Servius Verg. magyarázója (ad Aen. VIII. 278): scjphus = ingens ligne uni poculum. 2) Varró Gellius-nál 3, 14, 3: scyphus argenteus. 3) Vergil Aen. VIII, 278 szerint Hercules a kerekded feneket tartja, mely kezét egészen betölti, mi fogantyúk nélküli scyphas-ra vall : Et sacer implevit d extrám scyphus. — Maerob. Saturn. V, 21 de poculorum generibus : Scyphus Herculis poculum est. 4) V. ö. Plautus Asin. 906. Horatius od. I. 20: Vile potabis modicis Sabinum Cantharis . . . 5) Verg. ecl. VI. 17 : Et gravis attrita pendebat cantharus ansa. 6) Maerob. satum. V, 21. 3 : est autem carchesium graecis tantummodo notum. De Verg. Georg. IV. 38 : cape Maeonii carchesia Bacchi. — Aen. V. 77 : Hic duo rite mero libans carchesia Baccho Fundit humi . . . Ovid. metam. VII. 236 - 37: Tum super invergens aliquid carchesia vini, Alteraque invergens tepidi carchesia lactis . . . . e szerint áidozatnál is használták a carchesiát, de metam. XII. 300—1 szerint : . . f 1 u x i t. Ili que toros inque ipsa niger carchesia sanguis. mint ivószert. 7) V. ö. Iuvenal. V, 39. — Martial. XIV, 95. 9) Martial. III. +1 ; VIII. 51 ; VIII, 33. — Plinius hist. nat. 33, 156. 9) Maerob. Saturn. V. 21 : Patera eniiu. ut et ipsum nomen irdicio est. planum ac pátens est, — Aen. I. 729 : Implevitque mero pateram . . . 1

0) V. ö. Varró de ling. lat. 5, 122. — Ovid. metam. IX. 160. — Pénzeken a patera a VII. viri epulones nevft papi társulat jelvénye, insigne, volt. Ezekre nézve V. ö. Hör. sat. I. 6, 118. — Plin. hist. nat. 33, 1>3. 1

2) Martial. VIII, 6. 2. 1

3) Verg. Aen. V, 267. ") Plaut. Stich. 693. — Cic. in Verr. 4. 17, 37 ; 4. 24. 54. 1

5) Plaut.-Hud. 1319. 1

6) Pl. sat. II. 4, 79 ; II. 8, 35 ; II. 6, 68 ; epist. I. 5. 19. 1

T) Plautus batiola aurea octo pondo. Batiolis bibere gazdagokról mondatik: 1. Georges szótárát.