Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1890

A lovagok elkövetett hibáik és bűneik engesztelésére vagy vitézségük próbára tevésére különös fogadalmakat is tettek: szent helyek látogatása, böjt, az ellenség fegyverzetének felajánlása valamely templom részére ; vagy hogy nem fognak addig hust enni és bort inni, mig kitűzött czéljukat el nem érik ; vagy sisak, pajzs nélkül menttek a csatába, az ellenségtől akarván e fegyverzetet megszerezni, és több ilyféle fogadások voltak még. A lovagnak egész életét áthatotta a vallás szelleme, a. lovag nemcsak hős, hanem sokszor hittérítő, ki a testi élet helyett a lelki életet adja a legyőzött ellenfélnek: Tancred Klorindát, Roland a haldokló Ferragust. kereszteli meg a csatatéren. Sokszor a lovag remekteségbe, vagy kolostorba vonulva fejezi be életét. Nem oly nevetséges azon világ, mely a lovagregényekböl tárul elénk, mint azt az első pillanatra gondolnók. A fejetlenség korszakában pótolta a büntető s igazságszolgáltató törvényeket ; fegyvert adott a vitéz kezébe, hogy megvédje az ártatlant, háborúk alkalmával mellőzni tanitá a felesleges kegyetlenkedést s emberségre emlékeztette a győzelem által elkábitottakat. A trón köré gyűlvén, fényt és védelmet adott annak, béke idején meg terjesztette a szelídebb, finomabb modort. A lovagság fontossága erkölcsi : egyénileg és az egész nemzeteket illetőleg. De lia a valódi lovagság, mint tökélvetes intézmény soha nem is jelentkezett, eszményi fogalma által mégis hasznos vala ; ez öntötte át a mai társadalomba is azt, amit udvariasságnak, becsületérzésnek nevezünk.

1) íme a lovagvilág lefolyása és eszmeköre, mely a lovagregényekben sok cziczomával van feltüntetve. Mi változtatta a kort ilyenné, mi adta meg e világnézet sajátos alapját, honnan e szelid, finom érzelmek ? A keresztény vallás itt a főinditóok, mely átidomító hatást gyakorolt a durva érzéki, kegyetlen életre. Schmidt V.

2) a vallás befolyásáról a középkori költészetre, így szól: „A kereszténység szelleme kiváló mértékben áthatotta a lovagregényeket, sót többé-kevésbbé a nemzetek képzeletébe élénken benyomult egvébb alkotá- sokat is. A keresztény a földi életet és mindazt, amit a valóság itt nyújt, csak átmenetinek tekintette ; egy más. felsőbb világ vala hazája, melyre utalva volt. A szeretetnek kellett életében a fő tényezőnek lenni, s szenvedések és küzdelmek által megtisztulnia. A képzelet mérhetetlen birodalma természetesen dús talajjá lett, melyben a fokozott erővel felruházott s a keresztény erény eszméitől lelkesitett hősök a természetfölötti veszélyeket felsőbb segélylvel könnyen legyőzhették. Az érzéki nemi ösztön (többé-kevésbbé valódi módon) eszményi szerelemmé tisztult. Igv tágult ki a legenda^jgy keletkezett a lovagregény. Amaz közvetetlenül a keresztény vallásos történethez kapcso') Cantu C. Világtörténet. XI. k. 2) Wiener Jahrbüchcr 26 k. E rész fordítása : Beöthy Zs. A szépprózai elbeszélés I.