Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1890

10 az ndvarba özönlőttek jobban, mely hatalmasabb volt és jobban fizetett. Már pedig pedig ekkor az angol udvar fölötte állott a francziának, igy tehát több okunk van feltenni, hogy az angol udvar több alkalmat adott a regény keletkezbetésére, mint a franczia. Hivatkozik azután három franczia iróra, kik azt bizonyítják, hogy az első lovagregények Anglában keletkeztek. [It was from England und Normandy that the French received the first works, which deserve to becited, in their language.] Túllépné ezen értekezés keretét, ha csak a kezemnél levő versesregények gyűjteményét

1) tartalom szerint is akarnám ismertetni; legyen elég például két ilyen verses regény tartalmi bemutatása. Róbert. E ve ses regény tárgya kevés kivétellel megegyezik Jovinian történetével, mely a Gesta Romanorum 59. fejezetében foglaltatik. Nálunk is megtálható a 16. század elbeszélő költeményei között. Róbert Siciliai királya, Orbán pápa és Valemond német császár testvére, hatalmas uralkodó volt. Hatalmában elbizakodván, kevésbe vette az Istent és kezdé elhanyagolni vallásos kötelmeit. Bűnös kevélysége megboszantá az Istent, és példásan megbűnteté a felfuvalkodott királyt. Az uralkodó jelen volt egyszer, szt. János vigiliáján, a délesti ájtatasságon, és midőn halotta a Magnificat következő versét: Deposuit potentes de sede, et exaltavit humiles, megkérdezte e szavak jelentését. Midőn megmagyarázták e vers értelmét, ő csak elmosolyodott, és elbizakodva kérdezte magában hogy ugyan őt, ki tudná hatalmától megfosztani? Ezen büszke gondolat közben elaludt, mialatt egy angyal felvette az ő képét és az uralkodó kíséretével bevonult a királyi palotába. Midőn Róbert felébredt, hangos kiáltása, kísérete után, felkelté az egvházfi figyelmét, ki őt tolvajnak gondolá s ugyancsak erről vádolá. Erre Róbert bizonyítgatni kezelte, hogy ő a király, mire az egyházfi kinyitá a templom ajtaját, hogy a szerencsétlen „örült" kimehessen. A király rögtön a palotába sietett, hogy fejedelmi jogait érvényesítse, de hiába; itt meg nem ismerte senki s midőn az „angyalkirály" előtt óhajtá magát igazolni, ez öt őrültnek mondá. De Róbert erősen vitatta, hogy ő a király, mire az az angyal őt bolondruhába öltöztette s tanácsost is rendelt melléje egy majom képében. így élt a szerencsétlen király, mindenki bolondnak tartá, de azért büszkesége meg nem tört, s folytonosan boszuállásról gondolkodott. Ezalatt az uj király a legnagyobb bölcseséggel kormányozta az országot ; jólét, szeretet, boldogság tölté be Sicilia minden zugát ugy, hogy soha nép még oly boldog nem volt, mint ez ország lakói. Három é^ múlva követség érkezik a királyi udvarba Valemond ') G. Ellis. Spécim ens of early eng. met. rom. London. 1848. J, Aschton, Romances of chivalry. London 1887. G. Cox. E. Jones : Populär romances of themiddle ages. London 1983.