Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1890

11 német császártól azon kéréssel, hogy az uralkodó csatlakozzék hozzá s látogassák meg testvérüket Orbán pápát. Az angyal a küldöttséget nagy kitüntetésekkel, ajándékokkal halmozva el, megindul velök Rómába, a szerencsétlen Róberttel együtt. Mit kelle a szerencsétlen királynak szenvednie, ki bolond ruhában lovagolt a fényes kiséret közt, kitéve a vitézek gúnyos megjegyzéseinek s csintalan tréfáinak! Végre megérkeznek a pápa udvarába; Róbert nem tudja magát tovább türtőztetni, a pápa lábaihoz borul, de ez sem ismeri meg öt, s midőn a pápa ellen kifakad, hogy ö is összeesküdött ellene a bitorlóval: a körülállók kikaczagják a megalázott uralkodót, s még inkább megerősödnek véleményükben, hogy Róbert csakugyan örült. Ekkor kezdett a szerencsétlen király magába térni; eszébe jut Xebuchadnessar és Holofernes példája, szive megtörik és buzgó imádságot küld az egek urához, hogy irgalmazzon neki. Négy hét múlva elhagyják a pápai udvart s midőn hazatérnek az angyal kérdésére, hogy ki ő ? azt feleli, hogy ő valóban bolcnd, sőt rosszab a bolondnál. Midőn az udvari emberek visszavonulnak, az angyal kijelenti, hogy szenvedéseit az Isten megelégelte, biinei megvannak bocsátva, s miután még több üdvös intést ad neki, eltűnik. Róbert ezután szeliden és igazságosan uralkodik ugy, hogy az alattvalóknak nincs okuk megbánni a cserét. Halála előtt leiratá életrajzát s azt testvéreinek küldi, kik szent félelemmel olvasták a megalázott gőgösség történetét s azt az utókor tanulságára megőrzik. A „Gesta Romanorum" elbeszélése szerint a ruha és alakcsere a király fürdése alkalmával történik, a feloldozást meg egy remete adja a bűnbánó kii •álvnak. Triamour. Kézirata a Britisch Muzeumban és Cambridgeben őriztetik, innen adta ki Halivel 1846-ban. ujabban Ellis és Aschton. A hosszabb verses regények közé tartozik: 1592 sorból áll, E regény szintere jó részt Magyarország. Araclas, egy bölcs, ifjú fejedelem uralkodott szerencsésen Arragoniában. Mindene volt a mit csak óhajtott, csak egy busitotta : nem volt még utódja, kire népe vezetését bizhatta volna. Hogy az Isten kérését meghallgassa, elhatározta, hogy a szent földre zarándokol; ügyeit rendbe* hozván, nejét, Margitot Marrocke udvarmesterére bizza, s elutazik. Az utazás szerencsésen bevégződvén, buzgó hálákat ad Tstennek, hogy a kegyes zarándoklás jutalmául forró óhajtását nem sokára teljesedni láthatja. De öröme nem tartott soká, mert a gonosz udvarmesternek sikerül a király szivébe a leggonoszabb gyanút csepegtetnie, hamisan vádolja az ártatlan királynőt, mire a felbőszült uralkodó a szerencsétlen Margitott udvarábál elűzi. A királyné fáradságos utazása közben Magyarországba jut s itt egy rengeteg erdőben létet ad egy kis íiucskának. A jó szerencse arra hoz egy magyar lovagot, ki a szenvedő királynét várába viszi a tiuval együtt, kit Triamour névre keresztelnek. Itt él az ártatlan