Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1888

24 Mindkét jelenség magyarázatát leli a külömböző hőmérsékü és sürüségii légrétegek által eszközölt sugártörésben és egy légréteg által létesített teljes visszaverődésben. Csakhogy míg a délibábnál a felülről kiinduló sugár töretést, teljes visszaverődést s ismét töretést szenvedve, a 1 u 1r ó 1 jön a szemlélő szemébe, addig a fata morganánál az alulról kiinduló sugár töretést teljes visszaverődést s ismét töretést szenvedve felülről éri a szemlélő szemét ; azért helyeztetik az első esetben a tárgy megfordított képe a tárgy alá, az utóbbiban pedig a tárgy fölé. Erzékcsalódás a szin érzékletek körében is fordulhat elő; ezen csalódás oka majd a reczehártya bizonyos részének kifáradásában, majd saját ítéletünkben keresendő; az ily módon létesült szinek alanyi (subjectiv) színeknek mondatnak. Ha egy ív vörös papirosra egy fehér papirosból kivágott kis kört helyezünk, az rövid idő múlva kékes-zöld színűnek fog feltűnni ; ezen jelenség úgy magyarázható meg, hogy mig szemünkkel a vörös papiroson többször végig pillantunk, a vörös szin iránt érzékeny idegrostok kifáradnak, mig a zöld és viola szin iránt érzékeny idegrostok mintegy pihent állapotban vannak; ha most a fehér körre tekintünk, a vörös szin iránt érzékeny,, de fáradt idegrostok nem lesznek oly mértékben ingerelve, mint a zöld és viola szin idegrostjai s ennek következtében a fehér kör kékes-zöld színűnek fog feltűnni. Ugyancsak az ideg rostok kifáradása által magyarázható meg a következő eset is : Rajzoljunk egymás mellé bizonyos távolságra egy sárga és egy vörös sávot párhuzamosan, s legyen az egyik sáv a baloldalon hosszabb, a másik a jobb oldalon (így : —IZI ) ; ha most azon részre tekintünk, hol a két sáv egymás mellett halad, a sárga z ö 1 crn e k, a vörös pedig bi borszínűnek fog látszani ; de a bal és jobb oldalon meghosszabított részek már rendes színükben fognak feltűnni ; minthogy mire a szem hozzájuk ér, a kifáradt részek érzékenységüket ismét vissza nyerik. A subjectiv szinek keletkezésének második esetére szolgáljon például a következő kísérlet : Helyezzünk egy nagyobb darab zöld papirosra egy kis fehér papirosból kivágott négyzetet s borítsuk be az egészet finom fehér papirossal; befödés után a kis fehér négyzet pirosnak fog látszani, a többi rész pedig fehéresnek; miről meggyőződhetünk oly módon, hogy megkérdezünk másokat is, kik a letakart kis fehér négyzetet s a zöld papirost nem látták s ők is az említett színeket fogják jelezni; hasonló körülmények között a fehér négyzet vörös alapon zöldesnek fog feltűnni, a többi rész pedig fehéresnek. Már ezen jelenségeket az idegrostok kifáradásából megmagyarázni nem lehet; mert ha a fedő papirost egy pillanatra felemeljük, a kis négyzetet fehérnek fogjuk látni s nem zöldnek vagy pirosnak. Itt a tévedés oka abban rejlik, hogy a fedő papiros azon részét, mely a zöld vagy vörös papiros felett van fehérnek tartjuk, holott nem az; ennek eredménye lesz azután, hogy az igazán fehér négyzeten nem ismerjük fel a fehéret, hanem a környezetének megfelelő complementaris szint-