Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1888

15 A látható m o 2 g á s. Az izomérzettel párosult látásérzéklet legegyszerűbb esete akkor jön létre, ha mozgó tárgyakat — például egy a szobában körülhordozott égő gyertyát — kisérünk szemünkkel; ilyenkor mindig kettős érzéklet keletkezik- Egyrészt a fénysugarak szemünkben a látás érzékletét keltik, másrészt a szemmozgatóizmok összehúzódása — mi a szemgolyókat mozgásba hozza — izomérzetet létesit. Ha a gyertya jobbfelé mozog, a jobbról levő izmok húzódnak össze, ha a gyertya balfelé halad, az összehúzódás a baloldalon levő izmoknál jelentkezik. Ha nem az egyenes vonal irányában hanem valamely görbevonal mentén mozgatjuk is a gyertyát, a szemgolyók e mozgást követni fogják, miközben a hat szemmozgató izom közül egyik vagy másik, vagy kettő is ugyanazon időben összehúzódást szenved ; mi azután a neki megfelelő izomérzetet létesiti. A gyertya kápe szemünkben ezen idő alatt is ugyanaz marad, de az izomérzetek folyton változnak, mert majd az egyik, majd a másik izom húzódik össze, s épen ezen körülmény kelti fel lelkünkben a mozgás tudatát. Az izomérzet más leend, ha a mozgás hosszabb ideig tartott, s más ha csakhamar véget ért; ebből azután tájékozódni fogunk a mozgás tartamáról (duratio) s gyorsaságáról (velocitas). A látás érzékletével együtt fellépő izomérzetek többszörös ismétlés folytán a látás érzékletekkel társulni is fognak. így tanuljuk megismerni a legkülönbözőbb élő és élettelen tárgyak mozgását. Emlékezetünkben bármikor fel tudjuk újítani a víz hullámzását, a felhők tova iramlását, az ágak ingását, a madár repülését, az ember járását, a medve czammogását, a kigyó tova siklását stb. Sőt ha a látható mozgás érzékletének csak egyik része kerül is tudatunkba — pl. az izomérzet — az a másik részt is mintegy magával fogja rántani. így felismerhetjük barátunkat már egyedül járásából vagy tagmozgatásából, még pedig oly távolból is, a mely távolból arczát megkülönböztetni még nem tudjuk. Ez esetben tehát az izomérzetek emelik mintegy tudatunkba a velük társult látásérzékleteket. A látható alak. A látható alak érzéklete úgy támad bennünk, hogy a szem a nyugalomban levő tárgy körvonalain végig tekint. Itt is tehát izomérzet párosul látásérzéklettel. Ezen izomérzet szempontjából azonban nincs külömbség a között, vájjon a szem a szivárvány körvonalán tekint-e végig, vagy a repülő madár mozgását nézi ; mert a szemmozgató izmok esetleg mind a két esetben ugyanazon összehúzódásokat szenvedhetik; következőleg mind két esetben ugyanazon izomérzet támadhat. Azonban a kisérő körülmények lényeges külömbséget állitanak fel a két eset között. A külömbség a következőkben foglalható össze: 1. Ha a szivárvány körvonalán megyünk mintegy végig szemünkkel, tehetjük azt tetszés szerinti gyorsasággal, mert a szivárvány helyén marad ; holott ha a repülő madarat akarom szemeimmel kisérni, az izommozgás bizonyos gyorsaságára vagyok kényszerítve, mit ha nem teljesítek, a madarat sem fogom látni, mert az ezalatt tovább fog repülni. 2. A látható mozgás érzékletében a látás érzéklete egyszerű, pl. az égő gyertya képe; ellenben a látható alak érzékletében a látásérzékletek sorozata fordul elő, mely sorozat vagy ugyanazon érzékletek ismétléséből van csszetéve — pl. a szivárványnál — vagy folyton változó, tehát ujabb és ujabb