Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1888

10 zog, tehát az egyik jobbra, a másik balra; a második esetben mindkettő kifelé mozdul, tehát az egyik balra, a másik jobbra. A szemgolyók mozgását hat mozgató izom eszközli; ezek közül négy egyenes (recti), kettő pedig rézsútos (obliqui). Ez utóbbiak előbb mintegy karikán vannak átfűzve (8. ábra) s. csak úgy térnek a szemhez. A rézsútos szemmozgató izmok egyike fent van, a másik pedig lent; ők eszközlik a szem rotatióját. A négy egyenes izom közül az egyik fent, a másik lent, a harmadik jobbról, a negyedik balról van a szemgolyóhoz erősítve ; összehúzódásuk a szemgolyót fel vagy le, jobbra vagy balra mozdítja. A mellékelt ábrában a balszemnél lehet látni a bal és jobb, továbbá a felső egyenes szemizmot; a rézsútos szemizmok közül pedig a felsőt (t), mely 'u> porczon halad keresztül. A jobb szemben láthatók: a bal és jobb egyenes, továbbá a felső rézsútos szemizom (t); *u> a látóideg; °m» a látóidegek kereszteződése (chiasma). A szemizmok működésbe jővén, ezen működés nagyságáról a szem izom érzet által szerzünk tudomást; ezen izomérzetet nem érző idegek hozzák tudtunkra, hanem közvetlenül azon mozgató idegek, a melyek a szemizom működést létesítették. A szemizom érzete ismereteinket illetőleg nagy fontossággal bir, amennyiben — mint később látni fogjuk — az összetettebb látás érzékletek állandó tényezője. Ha a szemizmok egyike vagy másika rendellenes állapotba jut, a szemek kancsalsága fog jelentkezni. A szemizom ezen rendellenes állapotának oka lehet vagy az, hogy a két megfelelő szemizom közül az egyik nincs a rendes helyen a szemgolyóhoz erősítve; vagy az, hogy az idegek munkássága az egyik izomban meg lett zavarva. A kancsalság némely esetben gyógyítható

j a rendellenes állapotban levő szemizom elmetszése altal. A látás tárgya : a fény; a külvilági tárgyak pedig annyiban, amennyiben vagy fénysugarakat bocsátanak ki magukból, pl. a nap, vagy a máshonnan jövő fénysugarakat egészen vagy részben visszaverik, minek következtében bizonyos szinnel birnak.*) A fénysugarak a szemünkbe jővén, bennünk a látásérzékleteit keltik. A látásérzékletei kétfélék; úgymint: 1. tisztán látásérzékletek 2. látásérzékletek párosulva izom érzetekkel. A tisztán látásérzékletek: a fény és szin érzéklete, továbbá a ragyogás és csillogás érzéklete. A fé ny és szin. Földünkre nézve a főfényforrás a nap; mert — Reis szerint — minden egyéb fényforrás — kivéve az álló csillagokat — fényét *) A fekete szin tulajdonképen nem szin, hanem a szinek hiánya; mert a tárgy akkor fekete, ha a reá eső fénysugarakat mind elnyeli; de ha a fénysugarak elnyeletnek, akkor szemünkbe nem jöhet közölük' egy sem, tehát nem is keletkezhetik bennünk szinérzéklet ; de a fekete tárgyakat még is látjuk mert a környezettel val 3 ellentét e.neli mintegy ki őket s teszi őket láthatókká.