Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1888

11 tulajdonképen a napnak köszönheti. A nap fehér fénye azonban nem egyszerű fény, hanem a szines fénysugarak complexuma; épen ez okból a fehérfény érzéklete is tulajdonképen a szinérzékletek segítségével magyarázható ki. Hogy a fény- és szinérzékletek keletkezését sikerrel tanulmányozhassuk, fel kell bontanunk a nap fehér fényét tényezőire: a benne foglalt színekre. E végből a legegyszerűbb eljárás a nap sugarait a prismára vetni a 9. ábrában jelzett módon. A napsugár «b» nyíláson bejövén, « S » prismára esik, mely azt megtöri ; minthogy azonban a színes sugarak, melyekből a fehér fény áll, különböző törékenységgel bírnak, a «b> nyílással szemközt levő «d» ernyőn szines sávok keletkeznek, melyek együttvéve a nap színképét (spectrum) adják. — Ily színkép a természetben is látható a szivárvány alakjában; ahol a fénysugarak megtörését az esőcseppek eszközlik. — A napszinképén (r—v) legfelül van a vörös (r), mely legkevésbbé töretik meg, s legalul a viola (v), mely legnagyobb törékenységgel bir. A napszinképe a következő színekből áll: vörös, narancs sárga, zöld, égkék, indigo, viola; természetesen az áttérés az egyik szinből a másikba fokozatosan történik. A színekkel további kísérleteket téve azt tapasztaljuk, hogy ha azokat azon arányban keverjük, a mily arányban a színképben előfordulnak, fehér szint adnak. Erről meggyőződhetünk, ha egy pörgetyüre a szinkép szineit ráfestvén, a pörgetyüt gyors forgásba hozzuk ; a gyors forgás alatt a szines sugarak oly gyors egymásutánban érik a szemet, hogy azok külön felfogására nem marad idő, minek következtében az egyes fénysugarak hatása szemünkre mintegy összeolvad s a pörgetyü felszínét fehéres szürke színűnek fogjuk látni. De nemcsak a szinképi összes szinek együttes hatása kelti fel bennünk a fehér érzékletét, hanem két-két szin is ; az ilyen szinpárak az úgynevezett complemen

taris szinek. Complementaris szinek a következők: vörös és zöldes-kék, narancs és ég-kék, sárga és indigó, sárgás-zöld és viola. A mondottakból láthatjuk, hogy a complementaris szinek egyike mindig közel fekszik ugyan a zöldhöz — mint • zöldes-kék, ég-kék, sárga, sárgás-zöld — de a tiszta zöldnek egyes complementaris szine nincs. A zöldet a vörössel és violával kell keverni s csak úgy adja a fehér szint. A vörös, zöld és viola tekintetnek a spectrum alapszíneinek, mert ezek összehatása adja az aránylag legtisztább fehér szint. Ezeket előre bocsátva, áttérhetünk annak előadására, miként keletkezik bennünk a fehér fény s a szinek érzéklete. A physika mai álláspontja szerint a szines sugarak ugyanazon idő alatt különböző hullámhosszúsággal biró keresztrezgéseket végeznek; minek következtében a rezgések száma is különbözni fog ; míg a viola másodperczenkint 667 billió rezgést végez, addig a vörös csak 456 billiót. Szemünk úgy van alkotva, hogy csak azon ether rezgések felfogására képes, melyek az emiitett*) Reis szerint a két határ : 400-800 billió.