Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1888

7 5. ábra. megfordítva jelenik meg. (5. ábra). De nem csak a szemlencsében, hanem a többi két átlátszó anyagban is törést szenvednek a fénysugarak. Összesen három felületen történik sugártörés; úgymint: 1. a szaruhártyán való belépéskor, 2. a lencsébe lépéskor és 3. a lencséből való kimenetkor. A lencsének sugártörő erejét nagyban előmozdítja azon körülmény, hogy koncentrikus rétegekből áll, melyek közöl a belsők erősebben eltérítik a sugarat mint a külsők. A lencse mögötti tért egy átlátszó kocsonyaszerü anyag; az üvegnedv tölti be. A szem nagysága s a benne előforduló átlátszó anyagok sugártörő ereje úgy van beosztva, hogy a normális szemben a tárgy képe épen a reczehártyára esik (5. ábra). Rövidlátóknál a tárgyképe a reczehártya előtt, a messzelátó knál pedig a reczehártya mögött képződik; azért az elsők szóró azaz homorú (concav) szemüveget viselnek, míg az utóbbiak gyűjtő, azaz domború (convex) szemüveget használnak. Hogy mi okozza a rövidlátást s mi a messzelátást, meg teljesen kiderítve nincs; eddig az a nézet volt elterjedve, hogy a rövidlátók szemében a szaruhártya s a lencse domborodása nagyobb a rendesnél, a messzelátóknál pedig kisebb. Donders szerint azonban ezen nézet el nem fogadható; mert ha egy messzelátó szemet egy rövidlátó szemmel összehasonlítunk, azok domborodásában valami feltűnő külömbséget nem találunk; szerinte mind a rövidlátás, mind a messzelátás a szem beteges állapotának tekintendő, mely az edényes hártya gyulladásával kezdődik s utóbb a szem belsejében szervi változásokat idéz elő; minek következtében a sugártörés rendes folyamata is változást szenved s létesül a rövid-, vagy messzelátás. A szem belső szerkezeténél fogva általában nagyon hasonlít ugyan a photographus sötét kamarájához, mindazáltal a szemben több oly tényező fordul elő, mely a sötét kamaránál hiányzik. Ez utóbbinál a sugár a levegőből a lencsébe s innen ismét a levegőbe jut; holott a szemnél a sugár a levegőből jővén, többféle átlátszó anyagon halad keresztül anélkül, hogy ismét a levegőbe jutna; itt tehát a megtört fénysugár utja sokkal bonyolultabb, mint a sötét kamránál. Hogy a nagyobb távolban vagy egészen közelünkben levő tárgyaktól jövő sugarak is mind a reczehártyán adhassák meg a targynak a képét, ha a tárgyat fixirozzuk, ezt eszközli : a szem alkalmazkodó képessége. Ezen alkalmazkodó képesség következtében a távoli tárgyak szemléleténél a láta kitágul s a lencse domboruságából veszt, (a 6. ábrában látható ez a baloldalon), minek következtében a fénysugarak kisebb megtörést szenvednek; a közeli tárgyak szemléleténél a láta szü6. ábra.