Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1887

21 A későbbi császári korszakban a védenczek uraiknak kezet csókoltak, mint a rabszolgák, vagy pedig leborultak

2) előtte. Ha a patrónus akár gyalog, akár hintón (lectica) ment a városba, akkor a cliensek egész serege jelent meg körülötte, kik közül némelyek az útban levő akadályok eltávolításán fáradoztak, mások ismét a gyaloghintó felé tolakodtak, hogy védőjöket megláthassák, s ettől észrevétessenek. Ily tisztelgések és üdvözlések közt .telt le a napnak első, és nem ritkán második órája, mely szokás, habár nagyon általánosnak látszik, még sem volt feltétlenül szükséges, mert a tudománykedvelők, hivatalnokok és kereskedők a drága időt ily hasztalan futkározásokkal el nem vesztegették. A nap harmadik (nálunk 9 óra) órájában a peres ügyek tárgyalása vette kezdetét, valamint a törvényszéki ülések és a dolog ideje, kivévén a vallás által meghatározott munkaszünet napjait.

3) Sok esetben azonban a munka ideje jóval korábban kezdődött. A közügyekre vonatkozó gyűlésekre (cómitia) már a második óra körül szokott a nép összegyűlni (Cic. ad fani. 7,30,1). — Törvény- vagy jogtudományi kérdések megbeszélése,

4) áldozatok, családi ünnepélyek, a melyeken udvariasságból — oificii causa — a házi barátok is megjelentek ; ) továbbá névnapok

5) (solennitas nominalium), a toga felöltésének napja, eljegyzések,

6) menyegzők 7) megtartása korán reggel voltak szokásban, a játékokra pedig már viradatkor — prima Ince — mentek, azért mondja Suetonius Claudiusról (c. 34) : bestiariis adeo delectabatur, ut etiam prima luce ad spectaculum descenderet.

8) Mindezen alkalmakkal előkelő vendégek is szoktak megjelenni gyalog vagy hin') Ammian. Marc. 28,1,10. — Claudian. in Pufin. 2,442. — 9) Claudian. in Eutrop. 2,66. 2) Az isteni tiszteletre rendelt napok voltak : dies festi; köznapok : d i e s profesti. — Az igazságszolgáltatás napjai: dies fasti; azon napok pedig melyeken törvénykezni vagyis legeagere és cum populo agere nem volt szabad, neveztettek: dies u e f a s t i. Ha valaki tiltott napon törvénykezett, istentelenséget követett el: nefas. Dies intercisi oly napok, melyeken reggel és este nyilvános dolgot végezni tilos volt: különben dies fasti voltak. Egy másik felosztás szerint voltak szerencsés vagy szerencsétlen — infausti, atri. religiosi — napok, melyeken fontos dologba kapni nem volt tanácsos. Ide tartoztak az ünnepek után következő napok, valamint azok, melyek a Calaendae, Nonae és Idus után következtek. úgyszintén melyeken valaha nagy szerencsétlenségek történtek, mint a: dies Al liens is (Jul. 18.) vagy a trasumenusi vereség (Jnn. 23). 3) Ciceró pro Quinct. 6,25 : ipse suos uecessarios — corrogat, ut ad tabulam sextiam sibi adsint hora secunda postridie .... 4) Su et. Aug. 78: Matutina vigilia offendebatur, ac si vel officii vel sacri causa maturius evigilandum esset, in proximo cuiuscunque domesticorum cenaculo mouebat. 5) Macrobins, sat. 1, 16, 36: Est etiam Nundina Romanorum dea a nono die nascentiura nuncupata qui lustricus dicitur. Est autem dies lustricus, quo infantes lustrantur et nomen accipiunt: sed in maribus nonus, octavus est feminis. 6) Seneca de benef. 1.39: Surgam ad sponsalia, quia proraisi, quaravis non concoxerim. 7) Juven, 2,132—131: — .... officium cras Primo sole mihi perage'idum in valle Quirini. Quae causa officii? quid quaeris? nubit amicus. 8) Ael. Laraprid. in Vita Heliogabali. 23 : ante lucem ut sólet populus ad ludos célébrés convenire.