Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1886

26 ciat, nae iste decipitur per inanem philosophiam. Ibid.

1) Mindenesetre nagyon jelemzö és feltűnő, hogy sz. Tamás és Baco ezen elvi kérdésben oly szépen megegyeznek. De a legújabb időben is éppen a leghiggadtabb és legmegfontolóbb természetbúvárok azok, a kik a természettudományi princípiumnak ezen helyes meghatározásával egyet értenek. Humboldt a többi közt szorosan a természetes okokhoz ragaszkodik, és nem nyul át a vallásos kérdések magasabb regiójába. „Korábbi irataim jellegéhez, valamint kísérletekre, mérésekre és tények kipuhatolására szentelt munkásságom módszeréhez hiven ezen műben (Kosmos) is a tapasztalati megfigyelésre szorítkozom."

2) Azonban máskép áll a dolog az istentelen világnézlet híveivel. Ok a természettudomány princípiumát absolutnak mondják, és mindazt, a mi állítólag ennek körén kívül esik, utópiának. Ilyen tételek, mint pl. Büchneré: „A természettudós csak a testeket és ezeknek tulajdonságait ismeri; a mi azon túl van, transcendentalis , és a transcendentiat az emberi ész eltévedésének tartja"; avagy Vogté: „Az érzéki tapasztalat határával a gondolkodás határa is ki van szabva"; vagy Moleschotté: „Minden megismerés érzéki", elég világosan mutatják, mily tátongó mélység választja el a tanítványokat mesteröktől. így lőn a principiumnak ezen túlhajtása és meghamisítása által a végzetteljes nnûxov ipevâoç (első hazugság) a tudományba belecsempészve. A mit a legnagyobb mesterek helyes tapintattal és megfontoló körültekintéssel meghatároztak, és körülhatároltak, azt egyoldalú kontárok elrontották. Miként egykor az ideális terén a kicsapongó romanticismus az ő dözsöngő mámorában egyedül a költőt emelte fel az igazi emberek sorába, és mindent csak a költészetben keresett, úgy a természettudományok terén is bizonyos irány minden tudást csupán az érzékire terjeszt ki, minden magasb transcendentalis kérdést az emberi szellem eltévedésének hirdetve. Vagy nem ezt mondja-e Vogt ezen szavaival: „Man zeige uns die Seele, man überzeuge die Sinne von ihrer Existenz, man mache, dass man sie sehen, hören, riechen, schmecken, fühlen kann."

3) Valóban ezen irányembereire illenek Göthe eme szavai: „Daran erkenn' ich den gelehrten Herrn ! Was ihr nicht tastet, steht euch meilenfern; Was ihr nicht fasst, das fehlt euch ganz und gar; Was ihr nicht rechnet, glaubt ihr, sei nicht wahr; ') $Ha valaki azt hiszi, hogy az érzékelhető és anyagi dolgok szemlélése által annyi világosságra tesz szert, a mennyi az isteni természet és akarat felderítésére elegendő: úgy az a hiú bölcselet által tévútra jut.* »Dem Charakter meiner früheren Schriften, wie der Art meiner Beschäftigung treu, welche Versuchen, Messungen, Ergründung von Thatsachen gewidmet waren, beschränke ich mich auch in diesem'Werke (Kosmos) auf eine empirische Betrachtung.* Kosmos, I. 68. *) ^Mutassa nekünk valaki a lelket, győzze meg az érzékeket az ő létezése felől, tegye meg, hogy azt látni, hallani, szagolni, izélni, érezni lehessen.*