Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1886

22 Ha már most az eddig kifejtett nézletet azon fogalmakkal egybevetjük, melyekkel a természettudományról ma birunk, úgy méltán kérdezhetjük, hogy hol vannak azon elvi differenciák, melyek állitólag a vallásos és tudományos világnézlet közt ellenmondást rejtenek magukban? Váljon a természettudomány lett-e más mint volt? Nem. Vagy a vallásos világnézlet lett-e e tekintetben azóta más? Éppen nem. Sőt a vatikani zsinat által a legünnepélyesebb módon újólag megerősíttetett e szavakkal : Nec sane ipsa (Ecclesia) vetat, ne hujusmodi disciplinae in suo quaeque ambitu propriis utantur principiis et propria methodo. Sess. Dl. c. 4.

1) Tehát kétségtelen, hogy az exact kutatás igaz elvei a vallásos világnézlet előtt is érvényesek, sőt általa előmozdíttatnak. Ezen elvek a vallásos tudomány sajátja voltak már Baco előtt. Csak azzal tartozunk neki, hogy az exact kutatás helyes módszere a szétzüllés ama korszakában, a melyben ő élt, nem volt használatban, és csak általa és az ő buzdítása által vezetett ama fényes eredményekre, melyek az ujabb természettudományt a középkori fölé oly magasra emelék. Ily értelemben veendők Baco azon szavai is, melyekkel az ő korában divatos és a helyes módszer közti különbséget oly röviden és oly találóan jelzi: „Duae sunt viae, atque esse possunt, ad inquirendam et inveniendam veritatem. Altera a sensu et particularibus advolat ad axiomata maxime generalia, atque ex iis principiis eorumque immota veritate judicat et invenit axiomata media: atque haec via in usu est. Altera a sensu et particularibus excitât axiomata, ascendendo continenter et gradatim, ut ultimo loco perveniatur ad maxime generalia: quae via vera est sed intentata." Nov. org. I. 19.

2) Más kérdés azonban, váljon az exact kutatás princípiumai a vallásos világnézlet legfőbb princípiuma által nem csorbíttatnak-e ? Váljon a világképződésnél működő isteni tékonyságnak elfogadása az ott működő természeterők elfogadásával összeegyeztethető-e? Ezt tagadja Humboldt „Kosmos"-ának ujabb kiadója, Cotta Bernárd, midőn biographikus bevezetésében így szól: „A ki a természet értelmezésénél természet feletti bölcseségre, önkényes teremtésre hivatkozik, az előre is lemond egy természetes magyarázat szükségességéről, mert ezen (természetfeletti) hatalmak az ő kedveért mindig készek arra, hogy oármily nehezen föl oldozható csomót kettévágjanak; következőleg a világnak természettörvények szerint való alkotását illető minden kutatás fölösleges, Az egyház éppen nem tiltja, hogy a különböző tudományszakok saját körükben saját princípiumaikkal és módszerökkel éljenek. 2) Az igazság keresésére és megtalálására két ut vezet. Az egyik az érzéki benyomás és kültulajdonságokból kiindulva rögtön áttér a legáltalánosb sarkigazságokra és ezekből valamint a bennök rejlő igazságból ítélve eljut kevésbé általános elvtételekre és ezen ut most divatos. A másiluáz érzéki benyomás és kültolajdonságjokból kiindulva és fokról-fokra fölebb emelkedve elvtételeket állapit meg, hogy végre is sarktételekhez jusson: és ezen ut a valódi de kevésbé járatos.