Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1885

12 ápril 16-án beszámolt; a tényállás a következő: Plantin, egy 64 éves asszony, mellrákban szenvedvén, Dr. Cloquethoz fordult segítségért. Chapelain, az asszony előbbi orvosa, ki már többizben tett kísérletet a magnetismussal és arra a nőt alkalmasnak találta, azt tanácsolta dr. Cloquetnak, hogy delejes alvás közben operálják az asszonyt. Ez beleegyezett. Az asszonynak ekkor előadták szándékukat, ki azt a legnagyobb rémülettel visszautasította ; de utóbb delejeztetvén, a delejes alvás alatt a legnagyobb nyugodtsággal beszélt róla s beleegyezett. Az operálás megtörtént — mintegy 10—12 perczig tartott — miközben az asszony a fájdalom legkisebb jelét sem adta. Sebét bekötözték s 48 óráig hagyták a delejes állapotban ; ekkor újra bekötözvén sebét, a delejes álomból felébresztették. Az asszonynak sejtelme sem volt a történtekről: de midőn erről értesítették s maga körül látta gyermekeit: nagy izgalomba jött, minek Chapelain úgy vetett véget, hogy újra elaltatta. Dr. Ésdaile Calcuttában 1846—1847-ig körülbelül 120 egyént operált delejes álomban; az operáltak semmi fájdalmat sem éreztek ; azért a benszülöttek Dr. Esdaile-t Wischnu fiának tartották. Dr. Bäumler megjegyzi, hogy még többször is alkalmaztatott volna a delejezés az érzéketlenné tételre az operálásoknál, ha körülbelül ezen időtájban az aether (1846) és chloroform (1847) fel nem lettek volna találva. Vannak sensitiv egyének, a kiknél a delejezés után az úgynevezett izommerevedés jelentkezik. A delejezett egyén izmai egészen megkeményednek s olyanok lesznek mint a csont, s oly egyének, a kik az ébrenlétnél alig képesek kezöket 5 perczig egyenesen kitartani, a merevültség állapotában az egyenesen kinyújtott kezökkel 20—40 kiló súlyt is eltartanak. Ha álló helyzetben voltak, helyükből kimozdulni nem tudnak. Ha székre ültetik őket, úgy hogy lábaikat vízszintesen kifeszítve előre tartsák, képesek lábaikon egy felnőtt embert fenntartani, holott rendes körülmények között legfeljebb csak 10 kilót bírnak el. Ha vízszintes helyzetben két székre fekteti őket a delejezo oly módon, hogy az egyiken csak a fej, a másikon a lábsarkok nyugosznak, a merevültség alatt nem csak saját testöket képesek ily különös helyzetben fenntartani, hanem — mint egy hídon — egy, két, felnőtt embert is. Ezen kísérleteknél mindazáltal nagy óvatosság kívántatik ; mert a váratlan felébredés végzetessé tehetné a próbát. Schoppenhauer

1) szemtanuja volt egy alkalommal az izommerevedésnek, s a látottakról a következőleg nyilatkozik : 1854-ben volt szerencsém a bergamói Begazzoni ur rendkívüli mutatványait Frankfurtban láthatni, a midőn akaratának közvetlen hatása fél') „Ueber d. Willen in d. Natur". 3. Aufl. 1867. Pag. 102.