Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1885

9 Mielőtt kívánalmához képest fejének [egyezésével felkölthettem volna, görcsöt kapott s a székről leesett; a kéznél levő orvos a görcsöt megszüntette s a delejes állapotból felébresztette. A delejezett egyén beteges állapota nem egyszer káros hatást gyakorolt a delejezőre. Deleuze felemlíti, hogy Barth mindig heves főfájást érzett, valahányszor egy> arczgörcsben szenvedő munkást delejezett. Dr. Wendt a természetvizsgálók gyűlésén Hamburgban (1830) felolvasást tartott e visszahatásról s a többi között a következő esetet adta elő

1): Egy erős testalkatú orvos arczgörcsben szenvedő beteget delejezvén, a delejezés után egy-két napra rosszul érezte magát; a 17-ik napon pedig megkapta az arczgörcsöt és 10 napig szenvedett benne. Ez elvette kedvét a további delejezéstől, a mit <lr. Fürst tovább folytatott. Dr. Fürst már az első kisérlet alatt rosszul érezte magát; rögtön félbeszakította a delejezést, hazament s a reá következő éjjel meghalt. A sensitiv egyének delejezése sokféleképen történhetik. A delejezésnek legáltalánosabban használt módja a kézvonás (nianipulatio, francz. passes), mely a homloktól a szivtájékig, vagy a homloktól le egészen a lábujjakig történik 15—20-szor egymásután, visszatéréskor a szükséges ivezeteket leirva. A kézvonások történhetnek érintéssel vagy a nélkül. A kézvonások helyett alkalmazható az u. n. kézszórás (sparsio, francz charger), mi ugy történik, hogy a delejező ujjait erősen marokba szorítva a delej ezen dő vei szemben tartja, azután egyszerre szétveti. A legvezésnél (ventilatio) a delejező kiterjesztett ujjaival a delejezendő homlokát szellőzteti. A delejezés más módja az u. n. fixirozás, a midőn a delejező merően a delejezendő egyik szemébe néz ; vagy pedig a delejezendő merően egv fényes tárgyra szegzi szemeit. A delejezést különben nem szükséges mindig magán a delejezendőn végezni, lia az igen sensitiv, hanem a kézvonások, érintés stb. vizén, üvegen, fán, vagy fémen is végrehajthatók, s mihelyt a sensitiv e tárgyakkal érintkezik, azonnal jelentkeznek a delejes tünemények. Bendsen

2) delejes alvajárója a delejes álomba merült, lia B. botját kezébe vette, vagy annak egyik keztyüjét felhúzta. Löwenthal)

3 delejes alvója mindannyiszor elaludt, valahányszor egy delejezett fémlapot érintett. Reuss vegyész ezen delejes fémlapot felolvasztotta ; de ez erejét a felolvasztás után is megtartotta. Több esetben a delejező akaratának egyszerű nyilvánítása által — tehát minden közvetítő szer nélkül — létre hozta a delejes „Medic. Conversationsblatt" 4. Quart, pg. 346. 2) Perty: „Die myst. Ersch." etc. Pg. 188. s) Kieser. „Archiv." V. III. Pg. 143.