Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1885

10 állapotot, Maury

1) említi, hogy őtet Noizet generalis több izben delejezte, s utóbb már e parancsszóra : Dormez ! delejes álomba merült. Ekkor ugyanis azt érezte, mintha sürü fátyol vonult volna szemei elé, elgyöngült, erősen izzadt, nyomást érzett gyomrában, azután egészen elaludt. Sőt még a delejező közvetlen jelenléte sem kivántatik, hogy a delejes állapot létre jöjjön (Actio in distans.) Wienhold

2) mondja, hogy Nadler nevű barátja betegét 3 mérföldnyi távolságban elaltatta. A delejes állapotnak sokáig tartani nem szabad, mert ez káros behatást gyakorol a szervezetre; azért Kluge és Barth tanácsosnak tartják mindjárt a delejezés után megkérdezni a delejezett egyént, mennyi ideig akar ezen állapotban maradni, ezen idő elteltével a delejes alvó felébresztendő, a mi úgy történik, hogy a delejező egy kendővel az alvó egyén homlokát meglegyezi, miközben egész nyugodtan megparancsolja neki, hogy ébredjen fel ; ha tüstént nem ébredne fel, akkor ismételni kell az eljárást. Korántsem tanácsos a felébresztés czéljából az alvó vállait megragadni, azt rázni vagy fülébe kiáltani ; mert a legtöbb esetben a felébredés akkor is bekövetkeznék ugyan, de ezen eljárás a sensitiv egyénre nézve végzetes kimenetelű lehetne. A felébresztés más módja a kézvonásokat ellenkező irányban — alulról fölfelé — végezni ; csakhogy ez több esetben a felébredés után görcsöket eredményezett oly egyéneknél, kik arra hajlandósággal birnak ; azért csak akkor alkalmazandó, ha minden más kísérlet a felébresztésre eredménytelen maradna. A »delejes tünemények» elnevezés alá foglaljuk mindazon, testi és lelki állapotokat a melyek a delejezés után a delejezett egyéneken észlelhetők. Itt mindjárt fel kell említenünk, hogy e tünemények egész összességükben nem fordulnak elő minden egyes delejezetten, s lia előfordulnak is némelyeken, nem mindig ugyanazon sorrendben, a melyben ismertetve vannak: mert mindez — állítólag — a delejezett egyén »sensitiv» voltának kisebb, vagy nagyobb fokától függ. A delejezés végrehajtása után a sensitiv egyéneken az u. n. delejes alvás jelentkezik, mely a közönségestől abban különbözik, hogy annál sokkal mélyebb. A delejes alvást többször a következő tünetek előzik meg: Meleg érzete, vagy hideg borzongás vonul végig a tagokon ; a lélegzet vétel mélyebb ; a test egyes részein szúrások jelentkeznek; a bőr felszinén oly érzet támad, mintha hangya futna végig rajta. Sóhajtás, sirás, vagy görcsös nevetés, a szempillák ideges reszkedése, a pupillák kitágulása, a szemgolyók fölfelé és befelé fordulása stb. mindezek mintegy előfutárjai a delejes alvás bekövetkezésének, a melynek megtörténtével a delejes alvó *) „Revue des deux Mondes" 1860. 697. pg. a) Passavant: „Untersuchungen" etc. Pg. 117