Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1884
8 Melloni vizsgálódásai kiderítették, hogy az üveg épugy mint a viz, nem minden hősugárra nézve egyenlően diathermán, hogy pl. valamely megmelegített fekete felület hőjét kevésbé bocsátja át mint például a kősó. Ebből az következik, hogy az üveghasáb jóllehet mig optikai célokra a sziukép előállítására nagyon is alkalmas, addig hőtani célokra nem elégséges. — A legelső kísérletek a külömböző szinképrészletek hőjének kikutatására mindamellett flintüveghasáb segélyével történtek és azou nevezetes eredményt mutatták, hogy a világító szinkép nem foglalja magában a hő maximumát. A thermoskop azt mutatta, hogy a vörösön vagyis a legkisebb törékenységü sugarakon túl van a hőkifejlés maximuma. Kősóhasáb alkalmazásánál a hőszinkép kiterjedése a vörös szinen túl még nagyobbnak találtatott, mint midőn flintüveghasábot használtak. De akár kősó akár üveghasáb segélyével állították is elő a színképet, a látható részben a hő egyformán volt elosztva, ha egészen tiszta és átlátszó üveget vagy kősót használtak. Nevezetes kísérletet tett erre nézve Franz Berlinben. 1) 0 ugyanis külömböző színű oldatokon engedte a nap sugarait áthatolni, kipuhatolni óhajtván, valljon minő fokban bocsátják át a hő és fénysugarakat. Erre nézve következő szerkezetet használt : Egy sötét szobába h egy heliostat fémtiiköre segélyével vezette a napsugarakat. Az ablakba volt helyezve aa Gravesand-féle ernyő, ettől 32 mm. távolságra ismét bb másik ernyő volt felállítva. Az elsőnek nyilasa 4 miu, a másodiké 2 mm. Utánna következett egy Soleil-féle egyenlő oldalú flintüveghasáb, oldalainak hossza 35 mm. A hasábtól 6 cm.-nyi távolságban volt cd edény, mely két átellenes részén át volt fúrva. A fúrások átmérője 3cm. A nyílásokra üveglapokat helyezett el, ezek egymástól párhuzamos állásban 63 mm.nyire voltak. Az edényen túl 5 cm.-nyi távolságban ee ernyő állott 3 rum-res nyílással. A látható szinkép itt 18 mm. hosszú volt. Az ernyőt egy állványon föl és alá lehetett tolni, maga az állvány is milliméterekre volt beosztva. Az ernyő az állvány o fokán állott, ha a szinkép vörös része ment a hasadékon keresztül. Ez volt a kiindulási pont. Végre következett ff thermooszlop ee ernyőtől 9 cm. távolságra. Ezen eszköz segélyével aztán a hőmaximuniot a szinkép külömböző részein találta a szerint, amint más és más folyadékot öntötb cd edénybe. Ha a szinkép konyhasó oldaton, vízen vagy alkoholon ment keresztül, ugy a hő maximuma a vörösben volt, közel a sárgához ; chronisavas és savas chromsavas kali concentrált oldatain hatolva át, a vörös közepén ; szinte a vörösben, de közel a határához a szinkép vége felé volt a hőmaximum, ha a spectrum oly vizén lett keresztül bocsátva, mely rhodankalium vagy vaschloridoldat által pirosra vagy indigóoldat által kékre festetett. A sárgába vándorolta hőmaximum kénsavas vasoxyduloldatoknál,