Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1884
5 A íény és hősugarak aberratiojának kísérleteiből kitűnik, hogy a tény terjedési sebessége valamivel nagyobb mint a hőé, körűibeiül ugy viszonylik egymáshoz mint 5 : 4-hez. Ez a hő természetéből következik, mivel az aethernek, habár csekély, de mégis időre van szüksége mig a testekre hatni képes, vagyis mig az aetherrezgés tömecsmozgássá változik át, amiért tehát a hőfokemelkedés az intervallum miatt később lép fel mint a fény. De minthogy a rezgő aether oly anyagokon megy keresztül, melyek az aether hőprincipiumával semmi rokonságban sem állanak, ugy tehát az időkülömbözet nagyon csekély, és miután külömböző anyagokon halad át az aether, külömböző. Ami a fény intensitását illeti, vagyis azt az összes elevenerő-mennyiséget, mely a hullámfölülettel paralell és egységül felvett fölületre másodpercenkint esik, annak meghatározására különféle készülékeket találtak ki, de erősségének absolut meghatározása mindeddig nem sikerült. A fénymérések, miket eddig eszközöltek, mind csak összehasonlításon alapszanak és azok mindegyikében azt kell eldöntenünk, valljon két ugyanazon szinü fényforrás által szemünkre gyakorolt hatás azonos-e ? A lehető pontosságnak maximuma alig */ 10 0, közönségesen csak 1/ 3 0, 1/ i 0-ed. — Használatban van a Rumford-féle fénymérő, melynél valamely tárgynak két külömböző erősségű, de egyébként egy szinü fényforrás által létrehozott árnyékait hasonlítjuk össze. A Ritchie-féle photometer 45° szög alatt felállított tükrök segélyével egy körös nyitás két felére bocsátja a fényforrásokból jövő fényt. Bunzen pedig tiszta papíron levő zsirfoltot világított meg külömböző erősségű fényforrásokkal. A zsirfolt ugyanis több fényt bocsát keresztül, mint a tiszta papir, tehát a nagyobb erősségű fény oldalán a folt sötétebb, a másik oldalon világosabbnak látszik. Ha azonban mindkét oldalon egyenlő erősségű a fény, akkor a foltnak vesztesége pótolva lesz és az eltűnik. — Ezek az eddig ismert módok, miknek segélyével ki lehet mutatni, hogy a fény erőssége (intensitása) a távolság négyzetével fogy. A hősiigarak intensitása is a távolság négyzetével fogy. A hősugarak is épugy terjedvén szét a gömbsugár minden irányában mint a fénysugarak 2—3—4-szeres távolságban az összes hősugarak felfogására 4—9—16-szor nagyobb gömbfelület szükséges és így nagyon eloszolván ugyanazon hősugár a nagy gömbfelületen ugyanazon nagyságú térre 2-szeres távolban 4-szer kevesebb hősugár esik. Kísérletileg szépen kimutatható e törvény Melloni thermomultiplicatorja segélyével, melynek tűje ugyanazon helyen marad, ha 2—3 —4-szer nagyobb távolban 4—9 —16-szor nagyobb felületű, egyenlő hőfokú fémlapok sugározzák ki a hőt az oszlopra. Minél távolabb van azonban a hőforrás, annál kevesebb befolyása van a távolságoknak a hő erősségére. — A nap hősugarai párhuzamosaknak tekinthetők, a miért azokra nézve a földi távolságok elenyésznek. — Hasonlítsuk össze a fény és hő visszaverődési és törési tüneményeit. — A fény isotrop közegben egyenes irányban terjed tova. Ha ferdén valamely uj közegbe ütközik, ugy egyik része más irányban veretik vissza, mint a mely irányban jött, másik része behatol az líj -közegbe és általa megtöretvén szinte irányváltozást szenved. Ha a visszaverő felület nagyon sima, ugy a fény szabályszerüleg, vagyis ugyanazon tulajdonait megtartva,
