Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1884

6 mikkel azelőtt már birfc, de ellenkező azaz más irányban veretik vissza. Ha e fény aztán a szembe jő, ugy ugyauazon hatást idézi elő, mintha egyenesen a fényforrástól jött volna, s így a szem a fényforrást látja. A visszaverődés továbbá nem változtatja meg a fény rezgési számát vagyis szinét, a vörös fény vörösen, a zöld fény zölden, fehér fehéren stb. veretik vissza. — Ha a visszaverő felület érdes, ugy az érdesség által a fény össze-vissza szóratik, ugy hogy a felület minden pontjából a sugarak szétterjednek, minek az az eredménye, hogy a felület is látható azaz meg van világítva. Oly testek, melyek a fényt szabályszerűen verik vissza, azon tárgyat teszik láthatóvá, a honnan a fény ered, vagyis a fényforrást, ezeket tükröknek nevezzük. A fény szabályos visszaverődését pedig tükrözésnek mondjuk. Máskép ezt a testek fényének is mondjuk. A rendetlenül visszavert fényben csak magát a tárgyat látjuk, a melyről a fény visszaverődik. — A fény hullámmozgás lévén, visszaverődésének törvényei a következők : „A visszavert sugár a beesési függély és a beeső sugár által kijelölt síkban fekszik. — A beeső és a visszavert sugár a visszaverő lap ugyanazon oldalán fekszik, de a beesési függély a kettő közt fekszik és a beesési szög egyenlő a visszaverődési szöggel. " Ezen általános törvények minden visszaverő felületre vonatkoznak és külömböző szerkezetek segélyével bebizonyíthatók. — E célra szolgálnak a sík, homorú és domború tükrök és a lencsék, miknek segélyével a fénysugaraknak tetszésszerinti irány adható, azok egy pontba össze is gyűjthetők. Ha a fénysugarak az idegen közegbe behatolnak, ugy megtöretnek. E tünemény főleg az átlátszó testeknél szembetűnő, mint a melyeken a fénysugár áthatolhat. De kísérletek által be lőn bizonyítva, hogy e tünemény az átlátszatlan, a sötét testeknél is fenforog, és hogy a testek között e tekintetben csak fokozati külömbség van. — Ha ugyanis valamely átlátszatlan tömegből nagyon vékony lemezeket vágunk le, ugy azok áttetszők vagy átlátszókká válnak. így például vékony papíron keresztül valamely fényforrást, ha nem is lehet tisztán kivenni, de mindenesetre a papírnak kisebb-nagyobb megvilágíttatását észre lehet venni a szerint, amint azt a sötétség vagy pedig a fényforrás felé tartjuk ; míg ha több papírlapot helyezünk egymás fölé, a külömbség észre nem vehető. — Az arany is közönségesen átlátszatlan, de ha lehetőleg vékony lemezekre mángoljuk, áttetszővé, sőt mint Faraday kimutatta, átlátszóvá válik. — Ha a fény ferdén esik két átlátszó közeget határoló térre, ugy egyenes irányától eltér, azaz megtöretik, a fénysugár az uj testben más irányt vesz fel és pedig oly irányt, mely a régivel szöget képez. A fénytörés törvényei a következők: „A megtört sugár a beeső sugár és a beesési függély által kijelölt síkban fekszik. A megtört és a beeső sugár a törősík és a beesési függély ellenkező oldalain fekszenek; a beesési szög sinusa és a törési szög sinusa állandó viszonyt képeznek. Ha a hősugarak valami testbe ütköznek, ugy rendesen egyik részük elnyeletik és emeli a test hőfokát, a másik rész szabálytalanul, ismét más meg szabályosan verődik vissza és pedig ugy, hogy a beeső és a visszavert sugár a beesési síkban feküsznek és a beesési szög egyenlő a visszaverődési zöggel. — Végre néha egyik részük átbocsájtatik és megtöretik és pedig