Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1884

4 Állítsuk tehát szembe a fényt a sugárzó hővel ! A fény az ege'sz mindenséget betöltő lebnek (aethernek) keresztregéseiböl áll. — Fénysugarak alatt ama vonalokat értjük, melyekben a fény tova terjed. A fény a testekben épugy tova terjedhet mint a világűrben, de a testek nem bocsátják át mind a fényt ; vannak melyek egészen visszatartják, ezek az átlátszatlan testek, mások kevéssé, ezek áttetszők, némely testek végre egészen átbocsátják a miért is átlátszóknak hívatnak. — A fénysugarak minden képzelhető irányban terjednek szét, a kiindulási pont persze a fényforrás ; ha a közeg egynemű (isotrop), ugy a fény az egyenes vonalak irányában terjed. Hogy ez csakugyan igy van, bizonyítja az árnyék, melyet valamely megvilágított sötét test maga után hagy. A sugárzó hő szinte nem más, mint az aether keresztrezgése azon külömbséggel, hogy a hőrezgések nem oly nagyszámuak másodpercenkint mint a fény rezgései. A hő épügy mint a fény az egyenes vonalak irányában terjed tova. A napból jövő hősugarak átmennek a világtéren sőt a körlégen annélkül, hogy azt jelentékenyen átmelegítenék. A tüzes kályhából jövő hősugarak hatását erősen érezzük, a hatás erőssége szűnik, ha a kályha elé ernyőt helyezünk. — Prévost (1811) egy szökőkút egyik felére tüzes vasat, a másik felére finom hőmérőt állított. A hőmérő mutatta a hőfokemelkedést dacára, hogy itt a viz folyton megujulván át nem melegedhetett. — Ha valamely üres üveglencsén keresztül folyton vizet folyatunk is, ez mégis meggyújtja a taplót, reáesvén és általa összegyűjtetvén a napsugarak. Lehet jéglencsével is gyújtani. — A hősugárzás identikus a fénysugárzással, csakhogy a fénysugarak terjedelme kisebb, mint a liősugaraké, a mennyiben a fénysugarak csakis 400—800 billió másodpercenkinti rezgésszámok között variálnak, míg a hősugarak 00—800 billió között. 400 —800 billióig hő- és fénysugarak vegyest lépnek fel, noha ekkor már a fénysugarak túlnyomók. A hősugarak által a test csak akkor melegittetik át, ha az aetherrezgés átváltozik tömecsmozgássá, vagyis ha a hősugarakat a test képes elnyelni. Ha ez eset nem áll be, ugy az aether hullámai gyengitetlenül haladnak a testen keresztül és a liőmérsék változást szenvedni nem fog. Kérdés már most mily gyorsasággal terjed a fény- és a hősugár ? A fényét Römer Olaf határozta meg 1676-ban csillagászati uton. Jupiter bolygóinak elsőtétüléséből azt találta, hog}

T a fény egy másodpercz alatt 308,000 km. utat fút be. Bradley az álló csillagok fényének aberratiojából körülbelül ugyanazon eredményre jutott 1727-ben. Ujabban Fizeau és utánna Foucoult külömböző módszerek szerint határozták meg a fény terjedési sebességét és igen közel megegyező eredményt nyertek. — Ezekből a fény terjedési sebességének legvalószínűbb értéke a légre vonatkozólag 298,000 km., ezen adat hibája körülbelül '/

tí0

0 lehet. Foucoult módszere különösen azért kitűnő, mivel lehetővé teszi a fény terjedési sebességének mérését más közegekre nézve is, igy a vizre nézve meg is határozták és körülbelől 3/

4-e az előbbinek. Mily sebességgel terjednek a hősugarak ? E kérdés még"*nincs eléggé tisztázva ; sokáig azt hitték hogy ép oly gyorsan mint a fény, de Wrede vizsgálódásai szerint a dolog nem igy áll.