Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1883
32 Scilicet immemores supera ut convexa revisant, Kursus et incipiant in corpora velle reverti. Eszerint tehát az Elysium 1 7) minden lakója azt, miután alvilági tartózkodása alatt lelke teljesen megtisztult, az 1000 évből álló nagy világnap letelése után azonnal elhagyandja és feltámad. Ezen világnap alatt Virgil valószinüleg nem egy nagy világesztendőt, hanem ennek csak egy részét, tehát világ- vagy időkort, milyen a görögök szerint három (arany, ezüst, vas) vagy négy volt, akar érteni, és evvel, mint Pindarus is, ismételt föltámadást föltételez. Mit annál könnyebben fogadhatunk el, mivel e számitás, 1000 esztendőt tenni egy időkorra, igen általános volt. Flavius József, tudós zsidó történet-iró állítása szerint a régi görög chrónika-irók, mint Hekataeus, Akusilaus, Hellanicus és mások, az ősidő embereinek korát, vagyis az aranykor tartamát 1000 évre teszik ; a Themis-Sibylla kora is, mely az emberi nem kezdetétől egész a vizözönig tart, tehát, az aranykort foglalja magában, szintén ezer esztendőre tétetik. Valószínű tehát, hogy Virgil, miként Pindar, ismételt föltámadást vesz fel, és pedig minden ezer évi világkor eltelte után egy különöset, és talán a harmadik világkor, vagy is Herodot világéve szerint 3000 év után, általánosat. De bármiként álljon a dolog, e helyütt Virgilnek csak amaz állítására kell szorosan véve hivatkoznunk, mely azt bizonyítja, hogy az Elysium az igazaknak nem legboldogabb tartózkodási helye a túlvilágon: hanem hogy az a föltámadás napjával, midőn abból mindnyájan előjönnek és a föltámadásban részesülnek, megszűnik. III, A világ vége. _A_ "világ-év "befejezése és kiszánaítása. A látható világ nem mindig létezett, keletkezett és ismét el fog múlni : ez dogmája egyszersmind az egész pogányságnak, habár ezen világ megszűnésről szóló tan a görögök és rómaiak nép-vallásában, mely leginkább csak nagyszámú isteneik tiszteletével foglalkozott, kevésbé lép előtérbe, mint más, pl. a germán és indus népeknél. De annál inkább lőn e tan a bölcsészek theologiai vizsgálódásának tárgyává, ugy, hogy ebből egy bizonyos theologiai s természet-bölcsészeti rendszer keletkezett: miből idővel, nem csak a görögöknél, hanem más keleti népeknél ís vallási rendszereikben a világévről szóló tan származott. Mert valamint a nap l s) útját egy esztendő alatt teszi meg : ugy a világ történetét is keletkezésétől megsemmisüléseig képle1 T) Az Elysium itt még, valamint Pindárnál is, oly helynek tekintetik, melyben az utolsó és tökéletes megtisztulás eszközöltetik. , 8j A régiek azt vélték, hogy a nap forog a föld körül mely vélemény a 16-ik századig tartotta fen magát, midőn Kopernikus azt megdöntötte.
