Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1883
gesen egy nagy világévnek tekintették, melylyel a bölcsészek termé szetes módon, mint az esztendővel, akartak elbánni, és a világévet az összes bolygók forgása szerint meghatározni, ugy, hogy miként az év akkor végződik, midőn a nap ugyanazon állatkör jegyeibe tér vissza : a világév vége és a világ megsemmisülése is akkor történnék, midőn minden bolygó és csillagzat ugyanazon jegyhez térendett vissza, mely alatt egykor feltűntek. Mint a közönséges év különböző részekre oszlik, ugy osztották fel az emiitett nagy világévet, az emberiségnek a mythologia szerint előadott története alapján, szakokra- A világévnek legközönségesebb felosztása az év négy szaka szerint történt. E szerint a világév négy korszakra vagy időkorra oszlott, u. m. arany-, ezüst-, réz- és vas-világkorra. mi mellett a mythologia a világnak folytonos sülyedése fölött panaszkodik, mig végre a szabadító (Messiás) által az újra helyre fog állíttatni. A világév eme felosztása azonban igen különböző volt. Hesiod pl. Joyu x(à rjut'ocu* (opera et dies) cimü munkájában (107—174) 5 időkort vesz fel. O ugyanis a vízözön után való kort, a vaskort, két részre osztja, hős- és vaskorra. A hőskor lakóit hősöknek vagy félisteneknek nevezi, kiket az Elysiumban még elég jó sorsban látszik részesiteni, a boldogok szigeteire helyezvén tartózkodásukat, hol a termékeny föld évenként háromszor hoz nekik édes gyümölcsöt : ''Ev uaxáouv vrftoifíi, nao *£lxictrôv ßu&v<$(vr)v, ' Oi-ßoi RJOITITÇ' TOÏ G IV IIE/.I rjât 'A xiconôv Toi," ÎTSOÇ SiuJ.uria (ps'oei Çitô'taQoç i"oovoa. 169—71. Es csak ezután festi a borzasztó vaskort, melyről irtózva mondja : MT\XÍT frtí/r' ü(psilov íyo) ntunroint uerfTrcet ''Avöoáouúíi.* íj noÓG&e öuvtív, íj ín ina yivéo&ui Nvv yào âfj yévog (ort fíió'rjoíor. 172—74. Mások, mint Aratus, 1 9) csak három időkort vesznek fel: arany-, ezüst- és réz- vagy vaskort. Ismét mások a világévet két időkorra osztják : aranykorra vagyis Kronos uralmára, és a vaskorra vagyis Jupiter uralmára. Virgil (Georg. 1.125 és kk.) szintén e nézetet látszik elfogadni: Ante Jovem nulli subigebant arva coloni : Xec signare quidem aut partiri limite campum Fas erat : in medium quaerebant : ipsaque tellus Omnia liberius. nullo poscente ferebat. De egy a nevezettektől külömböző felosztás, melynek az emberiség történetében az oly nevezetes korszakot alkotó vizözön, és ama jövendölés szolgált alapul, hogy a világ egykor tüz által fog megsemmisülni, volt a viz-kor, vagy xaraxlvGuág (vizözön), és a tüzkor, vagy îxnvoojGiç (világégés). Az első kornak a világév telét, a másodiknak nyarát kelle képviselnie. Hogy a világ egykor tüz következtében fog véget érni, általános hite volt a pogány népeknek. Midőn a spanyolok az ujvi1 9) Kr. e. 270 körül: a (patvóutva xià ôioGriitenc, égitönemények és időjárás-jelek, szerkesztője. 68
