Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1883

22 donjában. hol eme tant előadja, egy régi mondásra (

jiuuuô; íóyos) támaszkodik: azt, mi igenis jelentékeny érvül szolgál, még a többi pogány népeknél is egyképen feltalálhatjuk (V. ö. Lükén, az emberi nem hagyományai). 3. A lélekvándorlás. A túlvilági bünhödésröl szóló tan, karöltve az emberi testben való feltámadás tanával, azon alap, melyből az úgynevezett lélekvándorlás tana, különösen az egyptusiak- és indusoknál származott. Miután e tan a görögöknél is talált viszhangra, és különösen a későbbi bölcsészeti rendszerekben került sokszorosan használatba: szükséges, hogy arról szintén némelyeket emlékezetbe idézzünk. Az egyptomiak eme tanáról mondja Herodot (2,123), hogy azok az elsők, kik állitották, miszerint az ember lelke halhatatlan, s hogy a lélek a test halála után egy épen akkor keletkező más állatba megy; ha pedig minden szárazföldi, tengeri és légi állatot keresztül barangolt, ismét egy épen akkor születő ember testébe tér vissza, mely körutat háromezer esztendő alatt teszi meg. E tant a hellenek közül is némelyek elfogadták : némelyek előbb, mások utóbb, mintha e tan tőlük származott volna : IlnijjTOi Jé y.a'i rúráí TŐV lóyov Alyvmioí fïoi oí tinúvTtg, cő? ávd-oiózov i'JV/rj á&úraT

6

Ç Inn, TŐV fíü'juuro; Jé xaraw&ivovToç iç a).).o ^mov uiêi yivóutvvv luâvfTui, ineùv âi TTeotű.&ij •jtí'.VTA TÙ yfoatiïu xai t« 9-AUIONTU xai RÁ nezeivá, CCVTIÇ is ávS-otinov awua yiróutvor Icsávrtív, Tfjv Tteoirjí.vöiv ói at/ríj ,yívto9ut, ív roifí/ilioiai fzeoi. TOVTM TU> loyio tïaï oï 'Elírj vo)v L/nrfiavro, oí uiv TIOOTÍOOV OÍ DT vorennv, w

Ç Uíai ÍIOVTÜÍV iói'Tf E tannak fő meghatározása tehát a léleknek az emberi testekbe való egykori visszatérésében áll (föltámadás), mi a 3000 évből álló nagy világév végén történnék. Előbb azonban e vándorlásnak az állati testeken keresztül kell megtörténnie, hol jól figyelembe veendő, hogy e vándorlást nem mindenkinek, hanem csak azoknak kell megtenniök, kiknek testeik rothadásba mennek át, mert »roi; GÚUUTO; XUTU(F»ÍVOVTOÇ

* által azt akarja mondani Herodot : ha a test rothadása következik be, és a bebalzsamozás, mint ez az egyptomiaknál szokásban van, hatással lenni megszűnik. A bebalzsamozás ugyanis, Servius régi grammaticus és Virgil magyarázója szerint, az egyptomiaknál arra szolgált, hogy a lelket a test közelségében tartsák, hogy más testekbe ne menjen.

1

1) Ha mindamellett rothadás következett be, ugy szerintök biztos jele volt ez annak, hogy Osiris

1

2) alvilági isten birói Ítélete folytán az emberi testre érdemtelen halottnak állati testekbe való vándorlást kell megkezdenie. A vándorlás tehát csak a tisztátalan lélek bűnhődése volt, poena animae malae (XUTUŐÍXT] i/>v/'r,n *«*%), pint az egyptomi Her") Serv. ad Virg. Aen. 3, 68 : animamque sepulcro Condimus, et magna supremum voce ciemus. 1

2) Plutareh (mwt p. 382) szerint az egyptomi papok tana Tolt: w; o d-sù; OVTOÇ ("Oainiç) ün/íi xut ßaavltvsi rôiv Tt&VRJXÓTWV, ov/ íTtoog TOV xulovutvov nceo "EM.rjoiv "Aiôov xai III

OVTUVOÇ,