Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1881

IO tivus mellett ismételnek, tehát : boanda boanda. Ehhez képest a magyarok középfokot ismételnek középfok mellett: szebbnél szebb. A mi pedig a mellékneveknek főnevekkel való szerkesztését illeti, ugyanazt a szabályt észlelte mint a magyarban. Ha a melléknév főnév nélkül van, de alattomban értetődik, ugyanazon eset és számragot veszi fel, melyet főneve kapott volna ; ha ellenben főnévvel van kapcsolatban, sem számban, sem esetben nem egyezik evvel. A finnmarki lappoknál járatos kicsinyitő képző tzh, vagy a tengerpartiak dialektusa szerint sh, mely a magyarok cs-jével, illetőleg s-ével vethető össze. Számnevek a finnmarki dialektusban: 1. Lapp: auft = egy (v. ö. finn: ylite) 2. „ gouft = kettő (v. ö. finn: hahte, mord. kafta) 3. „ golm = három (v. ö. finn : kolme, mord. kolma) 4. „ nielja = négy (v. Ö. finn: neljä, mord. nilá) 5. „ vit = öt (v. ö. fiinn : viitä, mord. veto) 6. „ gut = hat (v. ö. finn : hatte, mord. kota) 7. „ zhieezhia = hét (v. ö. finn: seitsemä, mord. siseni) 8. „ kautze = nyolcz (v. ö. finn : kalideksa, mord. kafksa) 9. „ autze = kilencz (v. ö. finn : yhdeksä, mord. vehksa). X. Személyes névmások, birtokos ragok egyezése. Személyes névmások a finnmarki lappoknál : Lapp : mon (v. ö. mord. mon) = én „ ton (v. ö. mord. ton) = te „ son (v. ö. mord. son) = ő „ mii (mord. min) = mi n tii (mord. tin) = ti „ sii (mord. sin) = ők. Birtokos ragok: —

am pl. házam —ad házad —

es háza —

ämck liázamuk h. házunk (v. ö. ümög, h. ing, isemuk h. ősünk) —ädek # házatok —ösek házuk. XI. Igeragozás, különösen a segédigék. A mai összeTiasonlitó nyelvészet Sajnovicsnak nem egy ferde nézetét igazithatja helyre, igy pl. az igető elméletét, a felszólitó (imperativus)