Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1878

20 Szakasztott ilyen idomú az „Év végén" (733.), bár egyetlen sztrófája sem teljesen szabatos ; és ilyen az ifjúkori kisérletek közötta „Változó ízlés" 758. És végre ilyen a „Részegség a hazáért" (267.), melynek azonban egy szabatos sztrófája sincs. Különben ezt az idomot egy másikkal összefűzve és uj idommá alakítva találjuk a „Szerelem" 496. c. költeményben: Üljetek föl I képzetemnek Csónakára | s uszszatok, *S uszszatok | szivem taván át 4-1-4 II 4 + 3 Szép leányok | s asszonyok. Mindnyájan | kiket szerettem, A mióta I szeretek. Üljetek föl I képzetemnek Csónakára, | jertek-jertek, Hadd mulassak | veletek. Egy tekintet a sztrófa mellé vetett ütemjelzésre és tisztában van előttünk az alkotás. A csillagozott sor. a többi közt, úgy nem szabatos, azt tehát így kellett volna írni : S uszszatok át | szívem taván. Nem tagadhatni, hogy Petőfinél dús változatosság nyilatkozik az említett szabályképző sorokból keletkezett idomokban, ezt bizonyítják még a következő sztrófák is pl. a „Nem csoda, ha újra élek" (441.) c. dalban, mely így végződik: Nézzük majd a | sok virágot 4 + 4 A mint nyílnak | kelyheik ; 4 + 3 S ha ezeket | nyilni látod, Szived is tán | megnyílik. melyben az utolsó vers jobban hangzanék így : „Tán szived is | megnyílik." Úgyanezen szabályképző sorok vannak, de másrendben, a következő idomba szövetkeztetve a „Vasúton" 620. c. költ. Ezek a föld | erei Bennök árad | a műveltség, Ezek által | ömlenek szét Az életnek nedvei. Továbbá a „Magyar nemes" (326.) kedélyes szatíra idomában : Őseimnek | véreskardja, Fogason függ | rozsda marja ; Rozsda marja | nem ragyog, ^ ^ Én magyar nemes | vagyok. Észrevehető, hogy az utolsó sor nem szabályszerű, de a humoros tartalomnál fogva még leginkább igazolható.